Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Előszó

ELŐSZÓ A tanulmánykötet zivataros történelmünk két kimagaslóan fontos eseményére emlékezik: a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára éves nagyrendezvényén, a Nemzetközi Levéltári Napokon emlékezett meg az évfordulókról. Az itt elhangzott előadások szerkesztett változatát adjuk közre e kötetben. Szerzőink határon túli és hazai történészek, levéltárosok: Csatáry György Beregszászon tanít, Pejin Attila a zentai múzeum munkatársa, Kovács Ágnes és Takács Péter a Debreceni Egyetem tanárai, Czövek István a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszékének vezetője, Bene János a Jósa András Múzeum történésze, Katona Csaba budapesti, Balogh István és Galambos Sándor pedig nyíregyházi levéltárosok A kötet első fejezetében a történelmi vármegyéinkhez: Szabolcshoz, Szatmárhoz és Bereghez ezer szállal kötődő Rákóczi-szabadságharc vezetőit és eseményeit új szemszögből ismerhetjük meg. Az 1703-1711 közötti évek meghatározó személyiségeinek jellemvonásait vizsgálva kaphatunk választ a történelmünket meghatározó döntésekre is. A szabadságharc kibontakozása, első sikerei ehhez a tájhoz kapcsolódnak A nagyságos fejedelem első katonái az itt élő kisnemesek, jobbágyok, szegénylegények voltak De ezen a tájon hanyatlott porba is a szabadság zászlaja, örök mementóként hagyva az egységet, összefogást, amelyik a szabadságharc évei alatt ezt a soknemzetiségű tájat jellemezte. Akiket igazán szívébe zár a nemzet, azok ott élnek azokon a tájakon is, ahová soha a lábukat nem tették be. Ezt példázza az is, hogy bár Kossuth Lajos soha nem járt Szabolcs megyében, csak tudósításai, levelei, emberi, baráti kapcsolatai fűzték e tájhoz, nagy kultusznak örvendett vidékünkön is. A kötet második fejezetében lévő tanulmányok e kapcsolatokat és a Kossuth-emlék őrzését villantják fel. Szabolcs megyének is volt „Kossuth "-ja, az a szabadság eszméjéhez hű, azért életét is áldozó Böszörményi László, akit kortársai „ Kis-Kossuth "-ként emlegettek A magyar nép sorsát meghatározó szabadságküzdelmek mindegyikében fontos szerepe volt az adott kor hatalmi viszonyainak, a birodalmi érdekeknek. A kötetben a hazáért sokat tettekről közölt tanulmányok a régiótörténeti elemzéseken túl az egyetemes történet összefüggéseit is vizsgálják. Azt reméljük, hogy a tanulmánykötetben közölt tíz dolgozat nemcsak a régiónk múltja, hanem a magyar nép története iránt érdeklődőknek is fontos és hasznos olvasmány lehet! Nyíregyháza, 2004. március 12. Dr. Nagy Ferenc levéltár-igazgató