Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Czövek István: Oroszország és a Rákóczi-szabadságharc
Neveltetésük meglehetősen különböző. Abból kell kiindulni, hogy Rákóczi nem egy „jobbágyvédő hős vagy modern nemzeti szabadságharcos ", 2 hanem inkább egy késő reneszánsz nagyúr, aki nem titkoltan magyar fejedelem, illetve magyar király kívánt lenni. Bár irreálisan túlbecsülte az erdélyi fejedelemség és még inkább családja európai súlyát, mégiscsak okos, erkölcsös, művelt főúr, valós arisztokrata kedvtelésekkel. Hogy mennyire jó szervező, bizonyítja a Rákóczi-adminisztráció megalkotása, amely saját külügyet, hadügyet és pénzverést jelentett. Azonban az is tény, hogy rossz hadvezér volt. Jó iskolát jelentett Neuhaus, a jezsuita kollégium, ahol 1688-ban kezdi el tanulmányait, együtt a bécsi udvari arisztokraták fiaival, és ahol az avatott történész szerint „jóindulatú, békés diák lesz". A jezsuita gimnázium többek között a Habsburg Birodalom vezető diplomáciai pályájára készítette fel. 1690-től a prágai Károly Egyetemen folytatja tanulmányait, ahol az építészet, ballisztika, filozófia érdekli leginkább. 3 Péter felkészítésével senki nem törődött, a nagy nehezen kijelölt Zotov nevű tanítója pedig maga sem a tudomány iránti elkötelezettségével tűnt ki. (Milyen különbség ez a jezsuiták tudásközpontú iskolarendszeréhez képest!) A későbbi nagy reformátor csak a legszükségesebb alapokat sajátította el, ráadásul azokat se tökéletesen, pl. élete végéig elképesztő helyesírási hibákkal írt, ami a történészkutatót nehéz feladat elé állíthatja. Pétert kedvtelései 1690-től Moszkva német városrészéhez kötik, s egyre jobban belemerül a számára idegen kultúra kínálta szórakozásokba. Emellett létrehozta a „ legesleghóbortosabbak, legeslegtréfásabbak és legeslegrészegesebbek zsinatát", élén a „hercegpápával", aki a „preszburgi, jauzai, és kokuji összbohóc pártriáka" címet szintén viselte. 4 O egyébként ki lehetne más, mint az a Nyikita Zotov, aki a cár gyerekkorában a tudásszerzésre próbálta rábírni Pétert. Gyerekes kíváncsiságtól hajtva elhatározza, hogy álnéven részt vesz az európai országokba indítandó diplomáciai körutazáson, az ún. nagy követjáráson. Péter egyetemi tanulmányokat soha nem folytatott. De ahogy a késsel és villával evést nem tartotta elsajátítani érdemesnek, úgy a kifinomult kesztyűs kéz politika sem vált nála gyakorlattá. Rákóczi házassága a hessen-rheinfelsi Sarolta Amália hercegnővel azt jelentette, hogy a német fejedelmi családokkal, sőt így a francia királyi család egyik hölgytagjával került rokonságba. 1694. szeptember 26-án a kölni dómban egy 23 éves érsek ad össze egy 18 éves ifjú herceget és egy alig 15 éves hercegnőt. Az előbbit Rákóczi Glatz Ferenc: Egyetemesség, lokalitás, alternatíva kutatás. História, 2003. 3. sz. 6. R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc 1676-1735. Vaja, 2003. (a továbbiakban R. Várkonyi, 2003.) 23.Oroszország története. Szerk. Szvák Gyula. Bp., 1997. 226.