Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Czövek István: Oroszország és a Rákóczi-szabadságharc

OROSZORSZÁG ÉS A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC A címben jelzett tág témakörön belül két kérdést szeretnék érinteni, amelyek egymással is szoros összefüggésben vannak. Az egyik: vajon II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme és I. Péter, Oroszország cárja mennyire voltak felkészültek azokra a diplomáciai feladatokra, amelyek Európát korukban át- meg átszőtték, másrészt ennek alapján vizsgálat tárgyává tenni a cári Oroszország és a Rákóczi-felkelés politikai-katonai együttműködésének lehetőségét, figyelembe véve természetesen azt a tényt, hogy Nagy Péter és Rákóczi helyzete, ahogy országuké, igencsak különbözött egymástól. Köztudott, hogy 300 évvel ezelőtt Brezán várából a legnagyobb magyar földesúr, II. Rákóczi Ferenc felkelésre szólítja fel valamennyi „hazaszerető, egyházi és világi, nemes és nemtelen... lakos "-t, hogy az „életünkön uralkodó, s kegyetlenkedő birodalom" ellen fogjon fegyvert. Ezzel 1703-tól 1711-ig tartó háború kezdődik a Kárpátmedencében is. Azzal, hogy a felkelés az akkori Európa egyik nagyhatalma, a Habsburg Birodalom ellen folyik, a harcoló feleknek illeszkedniük kellett az éppen akkor kitörő két nagy kontinentális katonai küzdelem szövetségi rendjébe, azaz a spanyol örökösödési, illetve az Északi-háborúba. A kontinens két nagy katonai összeütközésének szövetségi rendszere természetesen érintkezik egymással. Minthogy a Rákóczi-felkelés egyaránt szomszédos mind a Lengyel-, Orosz-, mind pedig Törökország területeivel, így része lesz az észak-európai háborús konfliktusnak, és ezzel alkalmat ad a történésznek arra is, hogy ne csak az eseményeket, hanem az ezeket irányító első számú politikusokat is összehasonlító vizsgálat tárgyává tegye. Leszögezem, vitatható az a fekete-fehér alapon gondolkodó történészi felvetés, miszerint, ha Rákóczi érdemleges eredményeket kívánt elérni Magyarországon és Európában, akkor elsősorban a nyugati hatalmakkal, közöttük Franciaországgal kellett számolnia. Mert hiszen az a keleti hatalom, amelyet akkor Oroszországnak hívnak - és I. Péter ennek az alakuló birodalomnak az első számú politikusa, hadvezére -, győztesen fejezi be az Északi-háborút, s a továbbiakban nélküle nemigen alakítható az európai politika. Ráadásul XIV. Lajosra nem voltjellemző a szerződések betartása. Ténykérdés, I. Péter és II. Rákóczi Ferenc megbízottjai szövetségi szerződést kötöttek 1707. szeptember 4-én. Maga az a körülmény, hogy az egyenlő alapon kötött