Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Balogh István: Szabolcs vármegye adózása (1699–1703)

A közgyűlés április 28-án még tárgyalta a megye minden faluját feltűntető összeírást. Eszerint a megye 129 falujában a jobbágyokra 4459 forint 41 x

li krajcár repartitiót kell kivetni.

60 Sőt még a behajtásról is próbált a június 11-én Kisvárdában behúzódott nemesség részleges közgyűlése intézkedni az ott bemutatott utalványok alapján. „A vármegye kasszája üres lévén a legújabb összeírás alapján kiróttportiót— úgy határoztunk - a szolgabíró urak keményen éjjel és nappal hajtsák be. " Az már azonban kétséges, hogy ezt a rendelkezést a szolgabírák végre tudták hajtani. A Kisvárdába behúzódott nemesek azt már biztosan tudták, hogy a jobbágyfelkelés az egész megyére kiterjedt. DeNigrelli tábornoktól Kassáról csak kitartásra bíztató leveleket kaptak. Azt nem tudhatták, hogy Rákóczi Zavadkánál már öt napja átadta a felkelés zászlóját a jobbágyok küldötteinek. De azt tudták, hogy a meghirdetett nemesi felkelésre se sokat számíthattak, mert az előző kongregáció határozata szerint 10 faluból negyven név szerint megnevezett nemest a korábbi statútum szerint meg nem jelenésük miatt meg kellett bírságolni.

61 Június 18-án pedig Rákóczi már Munkács alatt a tiszaháti felkelők között volt, a felkelés átterjedt Szatmárba, a Szamos közére. Az 1703. évi kivetés behajtására már nem került sor. Fasc. 4. No. 6. Kismarton, 1703. ápr. 29.; Prot 17. fol. 243-245.1703. A közgyűlés csak a július 5-én, Kisvárdán tartott részgyűlésen ismerte meg a levelet, de csak felolvasták, határozni már vagy nem tudtak, vagy nem akartak. A felkelés akkor már az egész megyére átterjedt. Prot 17. fol. 245. 1703. „A szükségfői szorongatta határ így a kisvárdai részközgyűlés." Ez az összeírás tartalmazza a legtöbb falu nevét