Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Balogh István: Szabolcs vármegye adózása (1699–1703)

korábban elfogadott mód szerint vessék ki. Az új rendelkezések szerint az alispánok a szolgabírákkal és a maguk mellé vett biztosokkal együtt az Isten és annak igazsága szerint végezzenek új összeírást, és azt a közgyűlésnek mutassák be az igazságos portio kivetése végett. A határozatot a congregatio elfogadta és kihirdette. A kihirdetés után Kércsy Sándor és Vay Ábrahám kijelentették, hogy az nem alkalmas a portio kivetésének megállapítására, azzal nem értenek egyet, a határozatnak minden úton-módon ellen mondanak.

17 Február elején Klobusitzky Ferenc, a Pozsonyban székelő főhivatalnok, királyi személynök - nyilván a vármegye korábbi megkeresésére - értesítette az alispánt, hogy az új repartitio kivetésére új hivatali szervezetet hoznak létre. „Az új repartitio commissáriatussága most készül, kibül remélem nemes vármegyének is allevatioját [terhei könnyebbítését], melynek alkalmatosságával más idevaló sok úri emberek balszemmel rám való nézésével is in locis debitis [illetékes helyeken] demonstrálom [mutatom] fölföldi vármegyéknek inpropartionata aggravatiojókat [részaránytalanul való megterheltetéseket]. De azzal nem gondolok csak nagyságtoknak, kegyelmeteknek szolgálhassak, semminemű fáradságomat nem szánván. " Az új repartitiót nem a porták alapján, hanem a katonaság beszállásolásának szükséglete szerint érthette a vármegye.

18 A vármegye és Kalló mezőváros lakói között adófizetés miatt kialakult effajta vita nem volt újkeletű, már több mint másfél évszázados múltra tekintett vissza. Lényegében véve 1574 (a vár megépülte) óta Kalló mindig igyekezett kiszabadulni a vármegye joghatósága alól, többé-kevésbé sikerrel is. De amire most hivatkoztak a megyei adórovás alól való szabadulás érdekében az ingatag alap, ugyanis csak a váralján, a mezővárosban lakó nemeseket érintette, a mezőváros XVII. század végi lakói pedig nem is voltak mindnyájan nemesek, és a hivatkozott 1647:68. tc. sem az adóteher viseléséről szól.

19 A mostani ügy kezdete 1699 második felére tehető. Nyilván az 1699. évi adókivetés alkalmából kelt mezővárosi folyamodásra az 1699. november 4-i királyi parancslevél úgy intézkedett, hogy „ Kalló mezővárost tekintve hagyja meg a vármegye, hogy a teher huszad részét viselje. "

20 Ezt a döntést Kalló lakóinak két folyamodása előzte meg. Mind a kettő keltezetlen. Minden valószínűség szerint az elsőt a megye közgyűléséhez intézte Kalló hadnagya és tanácsa. Ebben tíz pontban sorolta fel az 1699. évi adókivetés során - sőt már korábban is - a mezővárost ért sérelmeket. A megyére kivetett 248 portióból ugyanis néhány száz forinttal többel rótták meg őket, 17 uo. 18 Fasc. 1. No. 30. Pozsony, 1700. febr. 6. 19 Fasc. 1. No. 45. Bécs, 1700. ápr. 2. 20 Fasc. l.No. 53. Kelet nélkül