Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Galambos Sándor: Böszörményi László, a „Kis-Kossuth”. Párhuzamok és kapcsolódási pontok

szerző akaratán kívül történt. Kossuth rögtön Böszörményi segítségére sietett. Október 24-én a képviselőház elnökéhez, Szentiványi Károlyhoz küldött levelében cáfolta a vádat: „... a levélnek a »Magyar Ujság«-ban közzétételével semminemű visszaélés nem követtetett el: mert én magam küldöttem meg a »Magyar Ujság« szerkesztőjének közzététel végett kérdéses levelem másolatát, úgyhogy a közzététel egyenesen akaratommal és szándékom szerint történt. "

16 A képviselőház tízes bizottságot küldött ki az ügy kivizsgálására.

17 Böszörményi két nyilatkozattal is igyekezett a helyzetet tisztázni a tisztelt házban. Egyrészt bemutatta Kossuthnak a szerkesztőséghez címzett borítékját, ami bizonyítja az ő közzétételi szándékát, másrészt a megfelelő törvényhelyekre hivatkozva cáfolta a vádlónak azt az állítását, hogy külföldön lévő szerző cikkéért a szerkesztő felel. Szenvedélyes viták után a kormánypárti többség mégis hozzájárult képviselőtársuk perbe fogásához, aki egyébként maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését. A bírósági procedúrák 1868. január végén kezdődtek meg. Az esküdtszéki nyilvános tárgyalás 1868. február 27-én történt meg. Végül a súlyosbodó betegségei miatt meg nem jelent vádlottat 11:1 arányban egyévi fogságra és 2000 Ft pénzbüntetés megfizetésére kötelezték. Az indoklás szerint Kossuth cikkében megsértette a király személyét, és a „ birodalmi kapcsolat tettleges felbontására irányzott izgatást" tartalmazott. S mindezekért a távollévő szerző helyett a szerkesztőnek kell felelnie. A feljebbviteli bíróságok is ezt a döntést hagyták jóvá. Böszörményi elzáratását orvosi jelentések alapján többször elhalasztotta a bíróság, de június 19-én felszólították, hogy 25-én vonuljon börtönbe. Végül július 13-án négy fegyveres poroszló kíséretében szállították a fogva tartás helyére. A nedves, nyirkos börtönben tovább romlott Böszörményi állapota. Szilágyi Virgilek hiába kérlelték, hogy folyamodjon kegyelemért, hisz ígéretet kaptak, hogy megadják azt, Böszörményi elutasította. A 2000 forintos büntetésnek több mint a kétszerese összegyűlt az önkéntes adakozóktól. A szerkesztő az újságban fejezte ki köszönetét, kérdezve az adományozókat, hová fordítsa a felesleget. Levelét így fejezte be: „ Teszek, ami tőlem telik, járulok az ügy előmozdításához... nincs egyéb óhajtásom, mint az: vajha szabadulásom napja az lesz e rab hazára is, mert a személyes szabadságnak csakis szabad hazában van nagy értéke!" 18 Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. Pest, 1866-68. Szerk. Greguss Ágost. 5. k. 52. Többen szolidaritásból nem voltak hajlandók szavazni ebben az ügyben. A megválasztott Bónis Sámuel bejelentette lemondását elfoglaltságaira és Szabolcs megyei követi voltára hivatkozva. (Elfogadták.) Magyar Újság, 1868. július 25.