Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

rendeletekkel és törvényekkel, akkor a »liberális« Ausztria az elsők között lenne a szabad, alkotmányos államok között. De Ausztria nem rendelkezik azoknak a szükséges dolgoknak egyetlen elemével sem, melyek állammá tesznek egy politikai képződményt a szó mai értelmében. "

41 A horvát nemzetiséggel kapcsolatban Kossuth már 1848. március 28-án kijelentette: „azt gondolom, hogy Horvátországnak Magyarországgal tökéletes barátságban egyetértésbeni föntartása, ha megzavartatnék, az csak két körülménynek lehetne következése. Az egyik... ha a magyar szabadság napjaiban a horvát nemzetiség iránt kellő méltánylattal nem viseltetik. A 2-ik, ha egyes embernek bujtogatásai a nép fölvilágosításában megelőznék az országgyűlést. " 42 A horvátok 1848-1849-es ismert szereplését jól tükrözi Kossuth július végi vezércikkének utalása: „Alkuszunk - írta - ha éppen kell tisztán horvát alapon még tán Jelasiccsal is, de Magyarország önnállását megnyírni akaró reakcióval soha és ezerszer soha. "

43 A horvátok 1848-1849-es szereplése mindössze azt az eredményt hozta az oktrojált alkotmányban, hogy 1849 márciusában Ferenc József leválasztotta Magyarországról Horvátországot azzal együtt, hogy a magyar alkotmányt is felfüggesztette. Az abszolutizmus éveiben (1849-1867) azonban a horvátoknak is szembe kellett nézniük Bécs centralizáló programjával, amelyből hasonlóképpen nem kértek, mint a magyar uralomból. Ebben a periódusban a magyarokkal együtt küzdöttek a Habsburg önkény ellen. A fentebb vázolt okok miatt az orosz periodikák valamennyien tárgyalják a horvát kérdést. Bemutatják szinte egész történelmüket a nemzeti függetlenség és szabadság oldaláról. „A horvátok jogosan háborognak - írja pl. a Golosz - megharagudtak Ausztriára és Európára, amiért azok elfelejtették e bátor szláv nép érdemeit. De ha egyes emberek személyes cselekedeteit vagy népek és államok történelmi érdekeit el is lehet ködösíteni - mint mindent a világon - rá kell mutassunk arra, hogy nem mindennel lehet ezt büntetlenül megtenni. És még ha keresztül néznek a népek erkölcsi jogain, nem lehet ugyanezt tenni a nemzeti, történelmi jogokkal. "

44 A Golosz továbbá így folytatja: „Egyet mondok, Isten mentse a horvátokat a magyar törvényektől. "

45 „Horvátország, Szlavónia és Dalmácia régtől fogva Szent István koronájához tartozó földek voltak" - írja szintén a horvát kérdést elemezve a Szin Otyecsesztva. 41 Birzsevije Vedomosztyi, 1868. október 3. 42 Szabad, 1977. 125. 43 Idézi Szabad, 1977. 138. 44 Golosz, 1867. június 11. 45 Uo. 1867. június 14.