Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

II. HATVANÖT ÉVVEL ÉRETTSÉGI UTÁN

za a hadifogságból és másfél évtizedig együtt dolgozhattunk. Amikor eljöttem az iskolából, kapcsolatunk nem szakadt meg: összekötött bennünket az öreg iskola szeretete: a Garamvölgyi házaspárt és minket, a feleségemmel. Most eljött a búcsúzás pillanata, amikor utoljára szólhatok régi munkatársamhoz: a Kossuth Gimnázium Baráti Körének nevében, ide csatolva a régi és mai iskola tantestületének, diákságának, dolgozóinak utolsó hálás üdvözletét is. Az első, amit említenem kell: az intézmény szeretete és szolgálata. Az a négy és fél évtized, amely munkajogilag kötötte őt a Kossuth-hoz, nem egyszerű munkaviszony volt, hanem őszinte ragaszkodás, felolvadó szeretet és feltétel nélküli szolgálat. Nem a munkaköri leírás szük korlátai között végezte a feladatát - feleségével együtt, - hanem arra figyelt, hogy mit kell csinálni, mi következik, hogy fennakadás nélkül, rendben legyen minden a tantestület, a diákok munkájához. Mindezt csak úgy lehet elérni, ha valaki a munkáját úgy tekinti, ahogy azt egy régi kifejezéssel illették: felvállalni a munkát akkordban, szakmányban, annak egészére, - külön részletezés nélkül. Sietős világunk elanyagiasodott szemléletéből ez a kifejezés, ez a szemlélet szinte teljesen kiszórni. Ez ma már annyira ritka, hogy feltétlenül meg kell állnunk, ha ilyennel találkozunk, meg kell becsülni az ilyen magatartást: s erre itt is az alkalom, ennél a koporsónál. S végül, az előbbiekkel összefüggésben, jeleznem kell azt az állandó jelenlétet, amelyet Garamvölgyi Róbert, eltávozott munkatársunk tanúsított a Kossuth életében, történetében, élete hü társával, feleségével együtt. Ha arra gondolunk, hogy ennek az intézménynek a története 178 évet számolhat s ebből az utolsó 45 évet át itt dolgozott Garamvölgyi Róbert, akkor azt is könnyen kiszámíthatjuk, hogy ez az időszak e nagymúltú iskola életének egynegyede: amikor ő ténylegesen jelen volt a Kossuth történetében. Ebben az időszakban változott az iskola fenntartója, a régi gimnáziumot átalakították másfajta középiskolává, hogy aztán manapság újra gimnáziumként működhessen. Jöttek- és mentek tanárok, kollégák, igazgatók. Keletkeztek és elmúltak tagozatok, szakmai és minőségi változatok szerint, de Garamvölgyiék végig jelen voltak. Ok a tényleges jog-