Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)
II. HATVANÖT ÉVVEL ÉRETTSÉGI UTÁN
gondosan megkereste azt a kis lyukat, amelyet még ők fúrtak annak idején, hogy láthassák, mikor jön a szigorú Moravszky Ferenc, vagy az akkor még fiatalnak számító önképzőköri tanárelnök, Valent József. De még gyakrabban kalandozott képzeletében, írásaiban ezen a vidéken a Budapestre szakadt nyíregyházi diák. A háború előtt hosszú ideig banktisztviselőként működik: az ekkor tapasztalt keserűségek gyűltek össze benne, amikor a Darvas Szilárddal együtt megírt Állami Áruház című operettben (és filmben) egy öreg könyvelő elénekli Glauziusz bácsi dalát az unokájához. Feleky Kamill gyakran előadott meséjének főszereplője egyik osztálytársának nevét viseli, mint ahogy megannyi más írásának is régi barátai neve alatt szerepelnek hősei. Lehet, hogy a nevek viselőiből is vett át néhány jellemvonást, de a régi emlékek mindenképpen felbukkannak ezekben a nevekben. Nemcsak Nyíregyházán élt és járt a megyében Gádor. Ascher Oszkár önéletrajzi kötetében többször is ír arról, hogy Mándokon gyakran került össze a két jóbarát közös ismerősöknél. S megint egy meglepetés: Ascher első munkásmozgalmi kísérleténél, egy munkás szavalókórus tagjai között is ott találjuk Budapesten Gádor Bélát. Halála után egy évvel közölte a Magyar Nemzet egyik kéziratban maradt kisregényét: Otelló Gyulaházán címmel. Nem ismeretes a regény keletkezési dátuma, de nyilvánvaló, hogy egy Nyíregyházához hasonló városka művészeti világának, közgondolkozásának alapos ismerete alapján írta meg ezt a vidám-szomorkás regényét. Az irodalmi lexikon azt írja Gádor Béláról: író, újságíró. Milyen általánosságban hangzó megjelölés ez a két szó. Mennyi minden van e mögött az egyszerű meghatározás mögött. Gondolunk kimondásukkor a József Attila-díjra, a Potyautazás című bábdarab bécsi VIT-díjára; a Lyuk az életrajzon című szatirikus darabjának hatalmas sikereire a Katona József Színházban (ahol három évadon keresztül maradt műsoron a kiváló színmű, a kisember életútjának remek ábrázolása); a rádió szombat estjeinek és szilveszteri műsorainak egyéni hangú meleg humanizmussal megírt és elmondott konferálásaira; a furcsa pesti kispolgár Garfunkel tépelődéseire és lehetetlen helyzeteire. A Nehéz szatírát írni című kötetben van egy igen jellemző írása: Vadul
