Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Szarvas paléta = a Szarvas utca környéki lakókörzet. (Sebestyén Sándor, 1984.) eredetileg a Szarvas u. 2. sz. Csillag áruház bejáratánál. Újabban: egy sziklatömbön; szemben a Szarvas u. 1. számú ház előtt mondhatjuk el hálával gondolva egykori vezetőinkre. Ide tartozik az is, hogy amikor 1871-ben emeletre magasodik a régi városháza, a földszinti ablakok mögött végig üzlethelyiségeket képeztek ki. Ezek bérbeadása igen gyümölcsöző, hiszen ott, a mai Kossuth téren volt még a XX. század elején is a nagy kiterjedésű piac. Nagy építkezések is indulnak, folynak valamilyen formában városi támogatással vagy éppenséggel vállalkozásként. Az előbbiek közé tartozik az evangélikusok gimnáziumi (1888) és elemi iskolai (1892) építkezése. Az utóbbi esztendőben nyílhat meg a szép vármegyeháza, részben város által adományozott telkeken. Polgári kezdeményezésre, részvénytársasági alapon készül el a kőszínház 1894-ben, a város jelentős mennyiségű részvényvásárlással segíti. És városi vállalkozás a vendéglő, - szálloda, vigadó céljait szolgáló, ma is álló Korona épületegyüttes. - Egymás után épít templomot a református, a zsidó, a görög katolikus és a római katolikus egyházközség. Érdekesség, hogy Nyíregyháza hosszú ideig az egy-