Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

újra előterjesztette a tokaji országút melletti kettős tó közelébe javasolt összeállítását. Jó is lett volna: a gyárépítés munkaalkalmat ad, a gyártott tégla pedig lényegesen megkönnyíti a helyi háborús károk okozta gondok megoldását. A rohamosan növekedő infláció ezúttal sem kedvezett Nagy Elek terveinek: mire meglett a jó forint, ő már nem volt a városházán a döntés lehetőségének közelében. Amikor 1923/24 telén szervezni kezdték az örökváltság centenáriumára esedékes szeptemberi ünnepségeket és a kiállítást, Nagy Elek kapott megbízást egy történeti dokumentumokból álló gyűjtemény összeállítására. Ez volt az a szerencsés idő, amikor szoros kapcsolatba került a levéltárral. Nemcsak a kiállítást állította össze, hanem buzgó és eredményes kutatója lett a város múltjának. így reprodukálhatta a megyeszékhely történelmi kialakulását rekonstruált térképek formájában. A kiállítás után c térképek egy nagyobb tanulmány kíséretében Nyíregyháza fejlődése címmel 1931-ben a Hűnek Emil szerkesztette városmonográfiában jelennek meg (39-67). A harmincas évek elején a Sóstó tavát ikresítik és megnyílik az új tórészlet, hosszabb tanulmánytervet készít a Sóstó fúrdőteleppé fejlesztéséhez. Ehhez kapcsolódtak azok az építkezések, amelyek a sóstói villamosállomás környékén kezdődtek Márton László neves mérnök tervezésében és kivitelezésében. A gazdasági világválság, majd a közeledő és megkezdődött háború ennek a programnak nemcsak a teljesítését, de megközelítését is meggátolta. A mérnöki hivatalban legközvetlenebb munkatársa Kovács Tibor (1877-1952), akivel kortársak is. Olyan fiatal mérnökök dolgoztak a keze alatt, mint Barucha József (1903-1972) és Fazekas László (1903-1981), aki később, egy időre a mérnöki hivatal vezetője is. Több évtizeden át itt dolgozott Nagy Jenő, építőmester, Oberländer Gusztáv műszaki tiszt is. Még csak húszéves, amikor e hivatalba kerül Dienes István, 1926-ban már megvalósult terve a sóstói székely kapu, amely ma is áll. Munkatársa a főnökével együtt a Hunek-féle monográfiának: Dienes a szerzője a legterjedelmesebb tanulmánynak: Nyíregyháza népe című dolgozata remek néprajzos teljesítmény (68-114). Fogságában finomította kézügyességét: lombfűrész munkával Nagy