Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Mindketten, az apa és fia is, érdemesek lennének arra, hogy többféleképpen emlékezzünk, emlékeztessünk rájuk és munkásságuknak ma is látható eredményeire. Négy generáció a városházán. Az egyik nyíregyházi Juhász családról lesz szó: tagjai 100 évnél hosszabb ideig szolgálták szülőhelyük közösségének érdekeit. Az első Juhász Mihály (1768-1842), felesége Gráf Zsuzsanna, még Nalivanko családi névvel található a főbírák listáján 1817-1819 között. Csizmadia mester, a belső tanácsban szenátor haláláig, az evangélikus egyházban presbiter, kurátor, az anyagi ügyek kezelője; a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egyik legbővebb kezű adakozó: donátor. Fia, szintén Mihály (1800-1876), felesége Ballá Rozália, már magasabb iskolákat végzett mérnökember (geometer, indzsellér). Csak apja halála után válhat a belső tanács tagjává, mivel apa-fiú egyidőben nem lehet tagja a legfelsőbb vezető testületnek. Volt nagy tekintélyű gyámatya; 1847-ben albíró, 1851 -ben az ő tervei szerint csapolják le a Kert utcai mocsár vizét, ő szabályozta, parcellázta az Érkerteket: a Széchenyi utcától délre, a Jósa András-Petőfi utca közötti szakaszt. A múlt század második felében már korszerűtlennek tartja a szárazmalmokat. (Hasonlót ma már talán csak Tarpán találhatunk a megyében). Küllemük nem emeli a város csinosságát, üzemeltetésük állatkínzással jár; nyári időben használhatatlanok, hiszen az állatok a földeken dolgoznak. Viszont ajánlja a szélmalmokat és a vadvizek megzabolásával működtető vízimalmokat. Ilyen Szarvasszigeten tartósabban is dolgozott, az egyre szaporodó gőzmalmok azonban hamarosan tért nyertek minden ellenkező javaslat előtt. A nagyorosi (Bocskai) utca 903. sz. házastelkén egy tisztasági célú közfürdőnek a nyitását tervezi, részvényesek összefogásával. Ez a telek keleti szomszédja a 900-902. sz. telkeknek: ide majd három évtizeddel később a ma is ott álló törvényszék épül. 1861-ben meg is kapja az engedélyt szigorú figyelmeztetéssel a közerkölcsiségi, egészségi és rendőri szabályokra, valamint a fürdőknél szokásos elővigyázat folyamatos megtartására. A részvénytársaság nem alakult meg, s jóval később, majd nem itt, hanem a mai buszvégállomás helyén Bencs László tanácsnoki szorgal-