Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Májerszky és családja. Nyíregyházán született 1816-ban Májerszky Lajos, aki ügyvédi tanulmányai végeztével tért haza. Nemsokára, 1842ben városi tiszti ügyésszé választják, majd időnként a tanácsnoki, főjegyzői munkakört is rábízták növekvő szülővárosában. „Mindig erkölcsileg és politikailag becsülettel szolgálta városát" írják egy minősítésben. Hosszabb időn át jegyzője az evangélikus presbitériumnak és a negyvenes években a Magyar Olvasó Társaságnak, feloszlatásáig. Elete utolsó éveiben mint „városunk érdekében megőszült főbírája" a csizmadia céhnek is „hatósági biztosa", azaz elnöke. * Béla nevü fia 1845. április 16-án született. Öt már gyerekkorától szellemi pályára nevelték. Itthon járja az alsóbb iskola latinos osztályát, majd Eperjesen érettségizik, a jogi és államigazgatási záró vizsgáit Debrecenben fejezi be. Itthon a legtekintélyesebb ügyvédnél, Bodnár Istvánnál gyakornok. 1874-től városi tanácsnok, árvaszéki ülnök, az evangélikus egyház presbitere, jegyzője majd az egyháztanács világi elnöke. 1884-től már főjegyző és Bencs László tanácsnokkal sikeresen helyettesítik a köztiszteletben álló, de szélütötte polgármestert. 1902-ben pályázta meg és nyerte el a polgármesteri hivatalt: ezt 13 éven át vezette, 1915-ben 70 évesen ment nyugdíjba, városvezetési sikereinek elismeréseként kapta 1910-ben az egyébként ritkán osztogatott királyi tanácsosi címet. Városunk fejlődésének néhány ma is meglévő eredménye az ő „idejében" keletkezett. A város régi központja a mai Kossuth tér. Kellő városrendezési terv után kerülhetett ide az 1902-4 között épült róm. kat. templom, majd 1912ben a Kossuth szoboregyüttes. Meglehetősen sok „előversengés" után jött ide az új, egyetlen magyar görögkatolikus püspökség és a velejáró - állami fenntartási - fiú tanítóképző és kántori előkészítő. Az evangélikus egyházkerület 191 l-ben a kiemelkedő tehetségű várostörténész Geduly Henriket választja püspökének; halála után még jó ideig itt marad a székhelye. - A magánkezdemé-