Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Néhány, régebbi városi vezető egyéniség A békítő-építő Krasznay. Az 1870-es évtized túlnyomóan kedvező változásokat hozott a nyíregyháziak közéletében. Az 1871. XVIII. törvény megváltoztatta a rendezett tanácsú városok képviselő-testületének összetételét. Ezentúl a tagok felét a szokásos módon választják, a másik felét azonban a legtöbb adót fizető lakosok sorrendje szerint alakítják ki. így növekedhetett a város polgárságának, értelmiségének a szerepe a város közéletében, önkormányzatában. Annál is inkább, mert a magasabb iskolázottság útján nyert diplomások esetében az egyébként kivetett adónak kétszeres összegét kellett alapul venni a besoroláskor. - Ugyancsak 1871-ben jelent meg a XXXI. törvény, amelyik az országosan felállítandó törvényszékek egyikét Szabolcs körzetében a megyeszékhely mellőzésével nem Kallóba, hanem Nyíregyházára telepítette. Az imNiiiregyhetc Stabadfűrdö uixoda A bujtosi „strand" az 1920-as évek második felében