Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

dalas egy-egy szám. - Volt azonban már az első időkben is a szerkesztőségnek költő-tagja: Rákos Sándor, akkor riportok, tudósítások szerzőjeként. Egy másik költő Bory Zsolt neve is „forgalomba kerül". Egy szép versét országos pályázaton tüntetik ki. A lap „irodalmi életének" fellendülése 1952-től Siklósi Norbert kezdeményezéséhez fűződik. Abban az évben kezdi önálló műsoradását a helyi rádió: ennek szintén, a lapnak is Siklósi a vezetője. A helyi írócsoport első megalakulása erre az évre esik. (Itt kissé előbbre kell ugrani. A megyei írócsoport ugyanis, a következő évtizedekben többször újjáalakult, érdemi folytatás nélkül. Majd csak 1977-ben sikerül Fábián Zoltán írószövetségi titkárnak és Horváth Gabriella könyvtárigazgatónak összefogásával meg is teremteni a működés alapfeltételeit, ekkor Katona Béla lesz a szakmai vezető.) Akkoriban ez a megyei újság a szépirodalomnak, az irodalmi életnek egyetlen nyomtatott megyei fóruma. A közben induló egyelőre még csak alkalmilag megjelent Szabolcs Szatmári Szemle még nem, vagy csak ritkán közöl szépirodalmat. A közbeeső időben a megyei lap - ekkor már Kelet-Magyarország címmel - az irodalmi müvek megjelenésének egyetlen fóruma. Majdnem természetesnek vehető, hogy eleinte csak a lapnál dolgozók írásai jelennek meg szépirodalmi igénnyel. Soltész István, Páll Géza, Sipkay Barna, Győri Illés György mellett - főleg a kiírt, olykor kisebb-nagyobb sikerrel záruló pályázatok folytán bővül az irodalmi kör, például az akkor fiatal újdondász, a mai főszerkesztő, Angyal Sándorral is. így kerül a laphoz, a pedagógus Barota Mihály is, első novellái között igen ígéretes alkotások is találhatók. (Ezek majd jóval később szerepelnek köteteiben.) Egyre fontosabb szerepet kapnak a lapban az akkor még diákverselők: Bényei József, Rózsa András, a kisvárdai Tordai Ferenc, a műegyetemre került Szlávik Ferenc: hamarosan országos folyóiratokban is kapnak helyet. Az ötvenes évek közepén már a Kossuth-diák Ratkó Józsefisió verseket küld a lapnak, Mester Attila is ekkoriban jelenik meg először, az ő költészetének megizmosodása majd később valósul meg. Egy pályázaton tünt fel a pedagógus Oláh László; első novellái igen sokat ígértek, sike-