Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

AZ OLVASÓHOZ Nem történetet írtam. Ne keressen tehát senki e munkában adatbéli hi­bát; ha keres, előre megmondom, fog találni. A templomépítés, a várossá fejlődés alapjainak megvetése, a város ki­alakulása azonban valóságok, amikről adatokat szolgáltatnak Schmál Sá­muel azidőbeli esperes-lelkész feljegyzései, s a város és a vármegye le­véltárában található egynémely okmányok, összeírások, és valóság az a néhányszáz családnév, amelyeket a nyíregyházi ág. h. ev. egyháznál az 1783-1790. évekről vezetett anyakönyvekből halásztam ki. Célom az volt, hogy a 18. század közepén ide telepített vagy ide költö­zött, különböző (leginkább tót) nyelvű családokból összeálló és itt eggyé forrt lutheránus őslakosságnak, a tirpáknak, sajátos, sok örök értéket ki­termelt lelkületét, s akkor még teljesen idegen nyelve mellett is egyszerű, becsületes magyar érzését a város fejlődésének kezdő korában beállítva, megmutogassam a szíves Olvasónak. Ebben aztán teljes hűségre töreked­tem. - A szerző. * Afféle eligazító. A kötet alcíme: Életkép a város hőskorából. Nem na­gyot ígérő vagy netán nagyzoló: „hősköltemény", hanem klasszikus for­mában írt hálás emlékezés a város őslakosságának templomépítésére; af­féle elismerés, szerény, de büszke tiszteletadás saját családtagjainak is. Ugyanis a Rákóczi-féle szabadságharc bukása után, a XVIII. század közepére a mai város hajdani lakossága ijesztően megfogyatkozott, a föl­desúrnak alig maradt itt jobbágya. Csak hosszabb utánajárás után kínál­kozott megoldás: a Felvidékről, illetve az onnan már korábban Békés me­gyébe toborzott, mintegy 300 tót ajkú család érkezik 1753-ban Nyíregy­háza nyugati-déli részébe. Nemcsak szállásföldekre kaptak bőséges lehe­tőséget, hanem ígéretet arra is, hogy az ezen a vidéken teljesen ismeretlen protestáns-lutheránus (evangélikus) vallásukat szabadabban gyakorolhat­ják majd. Mária Terézia uralkodásának kora ez, az ún. ellenreformáció heves belharcainak ideje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom