Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

szép számmal, havi 1 pengő támogatást felajánló pártolótagságot is szerveznek maguk köré. 1932 tavaszán, amikor a várostól megkapják az ún. Vadász-ház emeleti szobáit, már 182 tagot tartanak nyilván. (Ez a ház a ref. templommal szemben, kb. a mai Tudomány és Technika Háza helyén állt.) Egymásután alakul meg a festő, az irodalmi, a kerámiai, a rajz és a zenei szakosztály. Közülük a keramikusok „mutatkoznak be" legelőbb: munkájukhoz égetőkemencét kapnak, szakmai támogatásban nincs hiányuk; évenként tartják majd karácsonyi kiállításaikat a városháza dísztermében; vásárlóik is akadnak, nemsokára országos kiállításokra, vásárokra is hívják néhányukat. Spányi Géza és Molnár Rózsa vezetésével tanítóképzősök és más iskolák diákjai is bekapcsolódnak a keramizálásba. Sajnos, a Kört sem kíméli az értetlenség és az intrika. A levéltári iratokból csak az tűnik ki, hogy egy bizonyos ifj. M. S., nyíregyházi lakos társadalmi-etikai kifogásokat fogalmazott meg feljelentésében, mire az alispán szigorú utasítására a városházán jegyzőkönyvezett kihallgatásokat tartottak. Az elnök, vitéz Vidovich Ferenc csak sok üggyel-bajjal tudta kivédeni a részleteiben még nem ismert vádakat. Nem sokkal később majd a jövedéki hatóságokkal gyűlik meg a bajuk: a számvevőség minuciózusán vizsgálja, hogy a keramizálók tevékenysége, alkalmi jövedelme nincs-e ellentétben a B. M. által jóváhagyást kapott alapszabályokkal. Majd: 1933. nov. 29-én és 1934. márc. 23-án a pincebeli égetőkemence kéménye tüzet okozott, s bár lényeges kár nem esett (azt is megtérítette a biztosító), egyre inkább „nyűgössé" válik helyzetük. 1935-ben Maurer Károly, az idős, tekintélyes volt bankigazgató lesz a Kör elnöke, ügyesen védi meg a keramizálókat, a szakosztályok olykor „külön figyelemre" méltatott, kifogásolt működését. A következő években lassan a legszenvedélyesebb munkatársak is belefáradtak a pénz, a támogatás nélkül folytatott fennmaradási küzdelembe, a Komlós-testvérek országos hímévre jutva Budapesten folytatták iparművész pályájukat; a városnak is szüksége lett politikai szervezetek elhelyezése céljából a Vadász házi szobákra. Egy bevált, régi módszerhez folyamodtak: tűzrendészed vizsgálatot rendeltek el, s mivel sok „szabálytalanságot" fedeztek fel, az égetést letiltották, működésüket lehetetlenné tették, s 1939 áprilisára visszaadták helyiségeiket a városnak. Evek óta egyébként már csak ez a