Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

azonban nem sokáig tartott. Két év elteltével a minden kezdeményezést megölni képes közönnyel társuló rosszindulat, intrika lehetetlenné tette a Társaság munkáját. Először a nemzetietlenség vádja érte őket, mert nem Petőfivel és Arannyal foglalkoznak; növelte a sokat idézett „közvélemény" rosszallását, hogy minek nekünk egy francia író nevével jelzett mozgalom, az ő neve alatt összegyűlni, angol és francia témájú előadásokon résztvenni, amikor „közismert", hogy „ellenséges" kultúráról van szó: hiszen Trianon az angolok, különösen pedig a franciák machinációja. Hogy az előadásokon a világirodalom óriásai: Shakespeare, Byron szerepelnek többször is, mellettük Fr. Coppée, sőt Goethe, a breton népköltészet, a keleti kultúra is, - az már az elvakult rosszhiszemüeknek eszébe sem jutott. 1927/28-ra már ez a Társaság sem hallat magáról. S mivel a Bessenyei Kör „feltámadása" is váratott magára, Kardos István kezdeményezésére egy kávéházi asztaltársaság kezdett „mozgolódni". Előbb a Bessenyei Asztal nevet használták, inkább csak a hírlapi emlékeztetőben, hogy a két tucatnyi tagság el ne feledkezzék a legközelebbi heti egy délutáni találkozásról. Majd Kardos és a főjegyző, Szohor Pál erősködése folytán „Nyíregyházi Irodalompártolók Társasága" néven már jobban kifejezik találkozásaik, beszélgetéseik értelmét. Ez a NYÍT-rövidítés 1929-ben már Nyíregyházi írók Társaság elnevezést, értelmezést kap. E variációknak egyébként csak eszmei értékük van, hiszen minden szervezeti keret, alapszabály és „tisztikar" nélkül „működnek". Van viszont látható eredmény, a helyi lapban, a Nyírvidékben április 14-étől állandó rovatcím Vasárnapi írások felirat alatt jelentek meg irodalmi és társadalmi jelenségekről szóló fejtegetések, várostörténeti érdekességek, útinaplók, recenziók. Később majd a város művelődéstörténetével foglalkozó dolgozatok, elemzések így tekintenek vissza a NYIT két, két és féléves működésére, hogy az „ösztönzőleg hatott a Bessenyei körre" ill. „eszméket adott" a Bessenyei Kör megújulásához, a pangó kulturális, irodalmi élet fellendítéséhez. Kardos István váratlan halála után majd Szohor Pál ezeknek a célkitűzéseknek következetes folytatója. így ő a szerkesztője annak, az 1931. évre kiadott Bessenyei Almanach-nak, amelyben - a naptárrész után - 17 költő, író, publicista, szinte valamennyiük diplomás értelmiségi, korban