Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

A színházi részt vehetjük előre. Minden szám közli az itt játszó színészek heti műsorrendjét, majd a színdarabok várható szereposztását, igen részletesen. Nem foglalkozik darabismertetéssel, még kevésbé foglal állást az elmúlt napok előadásainak bírálatával, vagyis a műsorújság szerepét töltötte be a 16 oldalas Tisza 6. és 7. színházzal foglalkozó száma. Nagy helyet foglal el azonban a kiadói-szerkesztői furfang eredményeképpen rendezett „színházi kedvenc verseny". Előbb a színésznők kerültek sorra, később a férfiak. Mivel csakis a lapban nyomtatott szavazólapszelvénynyel szabad - aláírással ellátva! - szavazni, ezt a szándékot csakis a 3 korona árú lapnak a megvételével lehet valóra váltani. A kedvencverseny előrehaladtával van olyan hét, amikor a szavazatok száma 750nel növekedett az előző időszakhoz képest, s ha már ennyi példányt sikerült is eladni, az már nem lebecsülendő siker egy ilyen induló lapocskánál! Látszik azonban, hogy végeredményben ez a mesterkélt szenzáció tartotta életben a lapot, mert amikor az eredményhirdetés után a férfi színészek népszerűségi versenyét hirdették meg, egyszerre lanyhább lett az érdeklődés, legfeljebb az előbbinek egyharmada az érkező szavazatok száma, ahogy beszivárognak a színházi vagy szerkesztőségi urnába. Beleértünk a nyár közepébe, Kiss Árpádék is útra készülődnek - más vonzó érdekességet nemigen tudott a lap szolgáltatni. À művészeti „rovat", a színházon kívül meglehetősen szegényes. Többnyire gyenge versek, inkább rigmusok olvashatók az első oldalon. A nyíregyházi olvasó közönség, az ún. „társadalmi élet" részesei talán érdekesnek tarthatták a rejtett vagy kevésbé rejtett célzásokat, amelyeknek aktualitásuk volt az értéke, nem a művészi megfogalmazás, úgy a mai olvasó számára csak unalmat jelentenek. Néha az ízléstelenség határáig jut el a bizalmaskodással, mindent tudással, amikor pl. a város főmérnökének a hat esztendő után hadifogságból való hazatértéről „szellemeskedik". Ilyenkor lehet „tetten érni" Vertsét: tulajdonképpen a sikeres pesti Színházi Elet c. hetilap pletykás, frivolul bizalmaskodó stílusát szerette volna városunkban meghonosítani „pesti színvonalon", (tényleges kapcsolatuk is lehetett, mert ahogy olvashatjuk - a kedvenc verseny győztesének fényképe, a Színházi Életben is „meg fog jelenni".)