Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

Ahogy a régi időket idéző filmek, regények élményeiből tudjuk: a bálokhoz fényes, hatalmas terem szükséges, ahol elegendő helyet kapnak a táncolók is, a bámészkodók is: elférnek afrancia négyest „lejtők" és a lendületesebb lengyel-orosz polkát vagy a bécsi valcert táncolók is. A száz év előtti báli beszámolók elsősorban aszerint rangsorolják a mulatság sikerét, hogy az első négyest hány pár táncolta. Társadalmi „elismerő" ereje volt annak, ha egy leány és egy fiú több báli szezonban, vagy egy idényen belül több alkalommal már feltűnően együtt szerepeltek a táncrendben. A jókedv mércéje pedig az, hogy a négyeseket hány pár táncolta végig az elsőhöz képest. Az első négyes azért is fontos, mert akkor mutatkoznak be az elsőbálozó lányok, akkor lesz látható a leányok, fiatalasszonyok legújabb toalettje. Ez „édes titok", hosszú előkészítéssel, hacsak lehet, nem a városi varrónőnél készítik e ruhát, nehogy anyagát, színét, fazonját mások megtudják, ellopják. Igaz, a mai idők hölgyei sem bírják ki rohamszerűen érkező fejgörcs nélkül, ha egy ünnepélyes alkalommal, üdülési szezonban netán ugyanabból az anyagból, azonos szabásmintáról készült ruhában, fürdődresszben jelenik meg másvalaki. Egy-egy elegáns, hosszú szoknyás estélyi ruhában ma is aligha megy valaki gyalog vagy buszon a bálba. Régen, természetesen az ilyen párok fogattal érkeztek, főleg hóban, sárban, hidegben: ezért is a legalkalmasabb bálterem a nyíregyházi Korona szállóé, ahol manapság már „világvárosi színvonalú" Casino található. Itt, akkor, a városháza felőli oldalon behajthattak az épületbe, kemény járdára, fedél alatt, szőnyegre szállhattak ki a kocsiból, s a kókuszszőnyeges lépcsőkön örökzöld növények között mindjárt előkelő, ünnepélyes környezetben érezhették magukat. A fogat pedig továbbhajtott a gazdasági udvaron át, a zöldség térre, a mai megyei könyvtár oldala felé. (A felhajtó afféle státusszimbóluma egy-egy igényes régebbi épületnek: Nyíregyházán a megyeháza kapujánál még van ilyen, használaton kívül, s ilyennek a nyomát láthatjuk színházépületünk rekonstruált bejáratánál is.) A bál másik kelléke, mércéje a zene. Nagyapáink idejében a legelőkelőbb bálokon, természetesen a külföldön is ünnepelt Benczy Gyula a főszereplő, 16 tagú zenekarával. Előkelőbb bálokban a rendezőség fontos