Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

kegyként a Magyar-Szovjet Társaságba olvasztással egyelőre még megtűrték. Egy jó évvel később azonban már azokban a keretekben sem engedélyezték a Bessenyei Kör s a társadalmi egyletek működését. Újraindulást kísérletek 1950-ben. Alapul vették az akkor már szaktudományi, akadémikus tekintélyekkel újabban is engedélyezetten működő három nagy társaságot. A legnagyobb támogatást, lényegében ideológiai okokból a Természettudományi Társulat kapta 1950 tavaszán. Az Irodalomtörténeti és a Történettudományi Társaság vezetőségét is biztatták: saját tagsági körükben kezdjenek mielőbb ismeretterjesztő munkát; számíthatnak a párt-, a tanácsi, a szakszervezeti apparátus országos, megyei és járási felelősei támogatására. Az országos szervezőbizottságok olyan területi (megyei) személyekre támaszkodtak, akik valamilyen szálon már kapcsolódtak a tanácsi vagy közoktatási hálózathoz. Ilyeneket válogattak ki a jelöltek közül a budapesti „elbeszélgetések" során. Az akkor már egyesített szabolcs-szatmár-beregi területen a természettudományi témákban Kovács Elemérné kapott szervező megbízást, akinek e téren sok segítséget nyújtott Margitics Gyuláné biológia-szakfelügyelő, majd igazgató. A történelem szakosok feladatainak, igényeinek elvi összefoglalását Merényi Oszkár, magyar-német szakos iskolaigazgató magának követelte, és meg is kapta: a tényleges munkát két történész szakfelügyelő, Hadházy Lajos és Riedt Lászlóné végezte, irányította. Akkor én már magyar szakos felügyelő voltam, és az előzetes válogatás után, Horváth Károly és Vargha Balázs erre a munkára engem javasolt. A megyei párt- és tanácsi apparátus figyelemmel kísérte a megyében megindult munkát; a „területen" történteket a járásiak igyekeztek összehangolni, segíteni, ellenőrizni. Ebben a két évadban az országos szervezetek alaposabban tanulmányozták a Szovjetunióban hatalmas apparátussal már régebben folyó eredményeket, s az itthoni három társulat is szerzett tapasztalatokat. Mindezek birtokában 1953. április 29-én újjáalakulhatott az egységes és önálló magyar ismeretterjesztő társulat Budapesten, az MTA dísztermében, Révai Józsefnek, a célt kitűző és programadó beszédével, majd az országos intézmény vezetőségének, tisztségviselőinek