Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

Màczay Lajos tanár a szerkesztőség tagjaként „vette" a híreket. Az ő tanrendjét is úgy készítették a Kossuth gimnáziumban, hogy ilyenkor mindig szabad legyen. Baj csak abból támadt, ha kedvezőtlenek a „vételi viszonyok", - ahogy ezt az akkori szaknyelven megfogalmazták. Ilyenkor csak a régi szokás szerinti hírforrások, a déli gyorssal érkező országos lapok közleményei: vagyis az előző napi pesti újdonságok lettek az aznapi „legújabbak" Nyíregyházán. Ugyancsak 1925-ben, júniusban Szálai Sándor cserkész őrsvezető, a gimnázium 88. sz. Szabolcs csapatának tagja, VII. osztályos diák, a pünkösdi cserkésznapon megszólaltatta lámpás készülékét, amelynek minden darabját ő állította elő finom kivitelben. A későbbi egyetemi tanárról, a Kossuth-díjas atomfizikusról van szó, akinek édesapja az iskola fizikatanára. Még mindig 1925-ban, majd június folyamán kezdi a belügyminisztérium engedélyhez kötni a vevőállomások üzembentartását: ennek az évnek a végéig 13 helybeli állomás váltja ki ezt az engedélyt. A Hágermonográfia szerint az 1. számú engedélyt az úttörő Komáromy Károly nevére állították ki. Érdemes emlékét kissé részletesebben is feleleveníteni: 1881-ben született a Nyitra vármegyei Nagysurányban, Érsekújvár közelében. 1903ban kapta meg gépészmérnöki oklevelét és a MÁV szolgálatába lépett. Előbb Szombathelyen, majd Budapesten működött. Közben hosszabb háborús katonai szolgálatot teljesített és szépen dekorálva, főhadnagyként szerelt le. 1921-ben jött ide: a villanytelep üzletigazgatója lett. Kisportolt testalkatú, elegáns úriember, a város társadalmának közismert, kedvelt alakja feleségével és két leányával együtt. A harmincas évek legvégén kezdett betegeskedni, Budapesten ápolták, ott is halt meg 1940. október 7-én, s a Farkasréten temették el. Itthon munkahelye, minden testület, bizottság, amelynek tagja volt, igen elismerő és meleg szavakkal örökítette meg emlékét jegyzőkönyvében. Visszatérve a nyíregyházi rádiózáshoz. Még néhány adat idekívánkozik az első időktől. Jó alkalom adódik, hogy megalakuljon egy újabb társadalmi szervezet széles tisztikarral: a Nyírségi Rádióegyesület. Elnöke a polgármester, Bencs Kálmán, titkára pedig Hűnek Emil, maga is rádiófabrikátor, az 1931-ben megjelent monográfia népszerű szerkesztője.