Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VI. Az 1956-os forradalom és az agrárkérdés

Aporligeten november 16-án fegyveres összetűzésre is sor került. A parasztgazdák a falopások és a rendbontások megakadályozására újjászervezték a nemzetőrséget. A határőrségtől — igaz fenyegetéssel, de szabályos — elismervény ellenében fegyvert is szereztek. Ezt követően a faluban egy szovjet harckocsi jelent meg magyar rendőrök kíséretében. A tűzharcban két ember súlyosan megsebesült. Tarpán még december 10-én is a forradalom alatt megválasztott Nemzeti Bizottság gyakorolta a tényleges hatalmat. Elnöke Élész József kijelentette, hogy nem ismerik el a Kádár-kormányt és továbbra is Nagy Imrét tartják törvényes miniszterelnöknek. December 11-én éjjel karhatalmi egységek szállták meg a falut, a forradalmárokat letartóztatták és visszaállították hivatalába a korábbi tanácselnököt. A „rendcsinálás", a megtorlás 1957-ben is folytatódott és sok szabolcsi, szatmári, beregi parasztember esett áldozatául. Gulácson Illés Pál aki a községi felvonuláson követelte vissza a földet — egy év börtönt kapott. Tuzséron Betlendi Ferenc ugyanezt tette, az ő ítélete 6 hónap börtön. Leveleken Tóth József, Magyon Újfalusi János, Besenyődön Kodácsi József szorgalmazták a tsz feloszlatását. Tíz hónaptól egy évig terjedő börtönre ítélték őket. Nyírpazonyban Szakács Pál, Szabó Mihály és Fekete Lajos a tsz vagyonát felosztotta a tagság között l-l év börtönt kaptak.

22 Csak néhány nevet említettünk abból a 205-ből akiket a megyében börtönbüntetésre ítéltek a forradalom alatti magatartásukért. Százakat bocsátottak el állásukból, vagy helyeztek alacsonyabb munkakörbe és további százak viselték évtizedekig az ellenforradalmi bélyeget, mely akadályozta szakmai pályafutásukat egzisztenciális létüket. Ezek után bizony nehezen hihető az a megállapítás, melyet a Megyei Bíróság elnöke az Igazságügyi Minisztériumhoz küldött jelentésében tesz, hogy tudniillik a megye területén jelentősebb fegyveres ellenállásra, összetűzésre nem került sor, az a kisméretű szervezett ellenállás mely a vörös csillagok és a szovjet emlékművek lerombolását okozta, miskolci ellenforradalmárok vezetésével történt.

23 Az 1956-os esztendő a megye mezőgazdaságában különleges év volt. A szántóterület 75,5 %-án egyénileg gazdálkodtak, szövetkezeti szektor annak csupán 16,5 %-án működött. A terméseredmények az állami gazdaságokban a legmagasabbak. Búzából kat. holdanként 9 mázsa, rozsból 8,9 mázsa, kukoricából 9 mázsa, burgonyából 69,1 mázsa, cukorrépából 99 mázsa. A tsz-ek termésátlagai ettől rosszabbak különösen búzából (7,6 mázsa), de kukoricából és cukorrépából magasabbak (10,2 mázsa és 10,4 mázsa). 22 Uo. 23 Dr. Dikán Nóra: Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dokumentumai 1/5. Nyíregyháza, 1993. 121. o.