Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 1. Az 1945-ös földreform
A juttatott földterület 466 378 kh volt, Szabolcs megye területének 43,6 %-a, Szatmár-Bereg megye területének 30,6 %-a. Bár a kiosztott földterület nagyságát tekintve Szabolcs megye országosan a 4. helyen állt, a jogos igénylők nagy száma miatt mégsem jutott elegendő föld mindenkinek. A földhiányt a juttatott területek mérséklésével, az ún. felosztási kulcs leszállításával próbálták meg enyhíteni, de ez nem mindig hozott kielégítő megoldást. Az alaprendelet a juttatás felső határát szántóföldnél és rétnél együttesen 15 holdban, kertnél és szőlőnél 3-3 holdban, a birtokminimumot pedig a miniszteri biztosok részére kiadott irányelvek szántóföldnél 5 holdban, szőlőnél és gyümölcsösnél fél holdban szabták meg. Ehhez képest Szabolcs megyében Balogh Elemér miniszteri megbízott a juttatási kulcsra vonatkozóan olyan utasítást adott a földigénylő bizottságoknak, hogy szántóföldeknél 3 holdat, gyümölcsösnél pedig fél holdat tekintsék minimumnak. 7 Gyenes Antal, a Szatmár megyei miniszteri megbízott egy jelentésében a következőket írja: „ ...a bizottságok úgyszólván sehol sem vállalkoznak arra, hogy az igényjogosultak egy részét ne juttassák földhöz, a többieknek ezen révén többet juttatva, mert szembe találnák magukat a kint maradtakkal".''' A fentiek miatt ezért a két megyében igen alacsony juttatási átlagokkal találkozhatunk: Szabolcs megyében 5 hold, Szatmár-Bereg megyében pedig 3 hold az átlagjuttatás, amely országos viszonylatban is a legalacsonyabb volt. A juttatásban részesült személyek száma Szabolcs megyében 52 309 fő, míg Szatmár-Bereg megyében 19 310 fő. A kiosztott területek nem egészen egy százalékát az állami gazdaságok kapták. Egyházi célokra, házhelyek kialakítására Szabolcsban a juttatott területek 3 %-át, Szatmár-Beregben 6,2 %át használták fel. 9 Az 1945 novemberi nemzetgyűlési választások a két megyében a Kisgazdapárt abszolút győzelmét hozták. Szabolcs megyében a Nemzeti Parasztpárttal együtt a szavazatok háromnegyedét szerezték meg, Szatmár-Bereg megyében a négyötödét. 10 A Magyar Kommunista Párt választási biztosa a párt szempontjából a két megye választási eredményeit súlyos kudarcnak minősítette. A Szabolcs megyében elért 9,7 % és a Szatmár-Bereg megyében elért 7,7 % szerinte nem magyarázható külső körülményekkel, így ennek személyi konzekvenciái is lesznek. Az 1945-ös választások bebizonyították, hogy a régió parasztságára a kommunisták nem bírnak jelentősebb befolyással. A választások után éppen ezért megindult a harc a parasztság megnyeréséért. 7 Uo. 8 Uo. 9 Dikán Nóra: Szabolcs-Szatmár-Bereg története (1944-1950). In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. Szerk.: Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. (a továbbiakban Dikán, 1993.) 449. o. 10 Uo.456. o.
