Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
IV. Nagy Imre reformkísérlete - 2. A kísérlet megakasztása
hány termelőszövetkezet az, amely jogtalanul tartott vissza állatot, vagy gazdasági felszerelést. Hogy a visszatartott földek nagyságáról fogalmunk lehessen, idézzük ismét a párt megyei bizottságának a jelentését: „ ...súlyos felelősség terheli a Mátészalkai Járási Párt Bizottságot, Járási Tanácsot, mert a nyírmeggyesi Petőfi Tsz-ből január 9-ig még 2 000 hold föld nem lett kiadva. " 29 A kilépők döntő többsége 7 kh-on felüli középparaszt. Ez a magyarázata annak, hogy 1954. január 1-ére a termelőszövetkezetek tagsága csupán 28 %kai csökkent, a kivitt földterület viszont 54,7 %-kal, vagyis a tsz-ekben a földnélküli parasztok és a 7 kh-on aluli birtokkal rendelkező tagok maradtak túlnyomó többségKen. Kesereg is a határozatokat szabotáló megyei vezetés e miatt és Janus-arcát még a Központi Vezetőségnek írt jelentésében sem tudja eltitkolni. „ Egyes tanácsoknál, de különösen a bíróság részéről egy-néhány túlbuzgó bíró, vagy ügyész átesett a lónak a másik oldalára, amikor a sok jogtalan követelésnek helyt adnak és minden áron be akarják bizonyítani, hogy a termelőszövetkezet szabálytalanul járt el a kilépőkkel szemben. Példa erre a Nyírgelsén Hetei Miklós kulák esete, akinek a lakását és földje egy részét a tanács visszaadta, a tsz-nek rövid időn belül gondoskodni kell más iroda helyiségről és a központnak használt kulák udvarról el kell költözni. " 30 Valóban szokatlan a jog érvényesülése az önkénnyel szemben! Nem is tud mit kezdeni vele az apparátus. Májusban azonban már bátrabban fogalmaz, amikor a begyűjtésben mutatkozó tetemes megyei hátralékot magyarázza. A hízott sertésből 300 mázsa a hátralék, ennek ellenére az I. negyedévben csak 5 sertés lett begyüjtve, mivel a kulákoknál ebben az évben még egyszer sem alkalmaztak helyszíni elszámoltatást, vagy behajtást. A kiigazítási kísérlet az MDP III. Kongresszusa után láthatóan erejét veszítette. Az országos vezetésben ugyan látszólagos egység mutatkozott, sőt az októberi kormányátalakítás látszólag Nagy Imre győzelmét jelezte, de fokozatosan elmaradtak a központi kormányzat reformokat erősítő lépései, leiratai. És bár a jelentések még 1954 decemberében is arról számolnak be, hogy „a kilépési hullám a Nyírbátori járásban nem hogy csökkent volna, inkább nőtt". 31 Nem volt már igazi támasza a megújulásnak. A kiigazítási kísérlet a tanácsi vezetésben személyi változásokat is eredményezett. 1955-re Fekszi István személyében új elnök került a megyei tanács élére és a 15 tagú VB testület hét tagja is kicserélődött. A járási és községi tanácsok, végrehajtó bizottságok nem változtak ilyen mértékben. Voltak ugyan személycserék az apparátusban, de azok inkább a konzervatív, a reformokat elutasító erőket szolgálták. 29 Uo. 42. f. 1/33. o.e. 30 Uo. 42. f. 1/34. o.e. 3 ' Uo. 1 f. XII/33. o.e.
