Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A magyar mezőgazdaság XX. századi története fordulatokban gazdag. Irányváltásait, fontosabb történéseit a kutatók igyekeztek elemezni, feltárni. A második világháborút követő események objektív vizsgálatát azonban nehezítette az uralkodó ideológia, mely elkötelezte magát a szovjet típusú szövetkezetesítés megvalósításában. Éppen ezért nem születhettek átfogó történeti munkák, nem valósulhatott meg az egyéni gazdálkodástól a kollektivizálásig tartó időszak mezőgazdaságának politikai szempontoktól mentes vizsgálata. Az 1990-es rendszerváltás eredményeként gyökeresen átalakult a magyar mezőgazdaság birtokszerkezete. Ez sürgetővé tette az olyan objektív, a megelőző évtizedek gyakorlatára vonatkozó elemzések elkészítését, amelyek segíthetnek a mezőgazdaság jövőképének megformálásában. Ilyen alapmunkának tartom A Magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig című tanulmánykötetet Gunst Péter szerkesztésében. (Budapest, 1998). Szabolcs-Szatmár megye gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra alapozott gazdaság. Történéseiben, sorsfordító eseményeiben, mint cseppben a tenger, az egész magyar mezőgazdaság problematikája tükröződik. Az 1945-1961 közötti évek történetére vonatkozóan felhasználtam a megye honismereti irodalmában a korábbi években, évtizedekben készített szakirodalmat, főként Gyarmathy Zsigmond, Botár József, Filep János, Dikán Nóra, Fazekas Árpád és Szászi Ferenc kutatási eredményeit. Megállapításaimat azonban elsősorban levéltári forrásokra alapozom. A választott korszakra vonatkozóan a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára igen figyelemre méltó forrásanyaggal rendelkezik. Több mint négyszáz termelőszövetkezet maradandó értékű iratait őrzi, melyeket - lévén az adott kor termékei - megfelelő forráskritikával kell kezelni. Az anyaggyűjtésben szerepet kapott a közvetlen környezetem, a családom és a magam élettapasztalata is. Paraszti környezetben nőttem fel, nagyszüleim egyéni gazdák, később tsz-tagok voltak. Sorsukban, a megélhetésért folytatott mindennapi küzdelmükben nyomon követhettem az agrártársadalom sorsfordító eseményeit. Emlékeiket, élettapasztalatukat összevethettem a Kádár-korszak kozmetikázott statisztikáival, győzelmi jelentéseivel. A tárgyalt időszak korszakokra bontása, szakaszolása munkámban nem követi mindig a szakirodalomban elfogadott álláspontot. A rendelkezésemre álló források alapján új szempontok szerint igyekeztem elemezni a Nagy Imre-féle reformkísérlet és az 1956-os forradalom eseményeit, a mezőgazdasággal kapcsolatos történéseit. Összegzésemet természetesen a források elemzéseire alapoztam, így tettem akkor is amikor a választott témám korszakhatárán túl kitekintést adtam a megye mezőgazdaságának aktuális, ezredfordulós problémáiról mivel ezek gyökerei szorosan összefüggnek a kollektivizálás kérdéskörével. A szerző