Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
IV. Nagy Imre reformkísérlete - 1. A júniusi program
A kormányprogramnak a parasztság körében rendkívül nagy hatása volt. „Néhány faluban ünneplőbe öltöztek, hordókat vertek csapra, táncmulatságba kezdtek, s boldogan adták hírül: megbukott a Rákosi-kormány' A magyar parasztság a legnagyobb örömmel persze az erőszakos kollektivizálás és a tagosítás megszüntetését, valamint annak a bejelentését fogadta, hogy ha a tagság úgy határoz, a tsz-ek feloszlathatok és a tagok szabadon kivehetik a bevitt földet és termelési eszközöket. A mezőgazdaság átalakítására vonatkozó reformlépések legfontosabbika kétségtelenül ez a határozat volt. Hatása a magyar mezőgazdaságban gyökeres változást eredményezhetett volna. Ez volt a sarokpontja annak a komplex fejlesztési tervnek is, melyről a Központi Vezetőség 1953. december 19-i ülésén határozott. Ez a mezőgazdaság fejlesztésére a következő három évben két és félszer többet kívánt költeni, mint a megelőző három évben. Ugyanakkor viszont nem számolt a tsz-ek számszerű növelésével, sőt feketén-fehéren kimondta, hogy „ a megvalósítása elsősorban a kis és középparaszti gazdaságokon mindenekelőtt a középparaszti gazdaságokon múlik. " 9 Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága az 1950-es évek elején ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint maga az ország. Az erőszakos kollektivizálás, a tagosítás bizonytalanságot okozott a parasztság körében. A teljesíthetetlen beadási kötelezettség miatt a gazdák elhanyagolták földjeiket. Évről-évre nőtt a megműveletlen terület. 1952-ben a megye vetésterülete 745 600 katasztrális hold, ennek 64,5 %-a egyéni gazdaság, 35,5 %-a pedig tsz, illetve állami szektor. Mind az egyéni gazdák, mind a tsz-ek földjén igen alacsonyak a termésátlagok: búzából holdanként 9-10, rozsból 6-7, őszi árpából 10-11, tavasziból 7-8, zabból 5-6 mázsa. 10 Az erőszakos kollektivizálás „eredményeként" 1953 júniusára a megyében 4 termelőszövetkezeti járás és 96 termelőszövetkezeti község volt. Ezek olyan települések, ahol a kollektivizálás gyakorlatilag már befejeződött. A termelőszövetkezetekben dolgozó családok száma 38 249, a tagok száma 50 614, a földterületük 289 653 kh." A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozatát sokáig titkosan kezelték és csak részleteiben idézték. így érthető, hogy a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának július 1-én készültjelentése egy sort sem tartalmaz, mely a határozattal kapcsolatba hozható lenne. A miniszterelnöki expozé elhangzása után néhány nappal azonban már minden járási tanácson tételes kimutatás készül arról, hogyan fogadták a parasztok a július 4-i beszédet. 8 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, (a továbbiakban Romsics: Magyarország története...,) Osiris Kiadó. Bp., 1999. 376. o. 9 Szabó Bálint: Gazdasági és politikai változások az 1953 júniusi fordulat után és az MDP III. kongresszusa. Párttörténeti Közlemények, 1984/1. 61. o. 10 Szabolcs-Szatmár megye fontosabb statisztikai adatai, 1952-1955. 65-66. o. KSH Szabolcs-Szatmár Megyei igazgatósága, Nyíregyháza, 1956 11 SZSZBMÖL, XXXIII. 2. MSZMP Arch. 42. f. 1/33 o.e.
