Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

III. A Rákosi-diktatúra első szakasza (1948-1953)

1949 elején megkezdődött a működő csoportok felülvizsgálata. Szatmár megyében 20 csoportot vizsgáltak meg, ebből 17 csoportnak a működését jóváhagyták. A 17 csoport földterülete 2 000 kat. hold volt, a megye szántóterületének 0,8 %-a. A csoportok taglétszáma összesen 451 fő, a csengeri járásban 6, a vásárosnaményiban 1, a fehérgyarmatiban 5, a mátészalkaiban 5 csoport működött. 1949 őszére további 14 csoport alakult, így a szántóterület 1,36 %át művelték közösen.

12 Kapálják a dohányt a kemecsei határban Az első szövetkezetek döntően a kollektív gazdálkodás kezdeti formáját, az I. típust választották. Szatmárban a felülvizsgálat után meghagyott 17 csoportból 15 ilyen típus volt. A felülvizsgálat után alakult szövetkezetek mindegyike azonban már a III. típust „választotta. "Nyilvánvalóan azért, mert a felülvizsgáló bizottságok maguk is ezt szorgalmazták és azért is mert az állami támogatás ezeknél a típusoknál volt a legnagyobb. Ez magyarázza a Szabolcs megyében működő szövetkezetek között a III. típus döntő túlsúlyát is — 21 engedélyezett szövetkezetből 20 ilyen. A felülvizsgálati bizottságok az 1949-es év folyamán feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom hiányosságait. Rámutattak arra, hogy a szövetkezetek komoly gazdasági gondokkal küzdve egyáltalán nem tudták betölteni a mintaszövetkezeti funkciót, nem váltak példaképekké a parasztság számára. Hiányoztak a vezetéshez értő gazdasági káderek, nem volt meg a szükséges technikai, technológiai háttér sem. Mindez azonban a hatalomra került kommunista vezetést nem arra ösztönözte, hogy a hibákat kijavítva a feltételeket megteremtse, hanem arra, hogy 1949 őszétől egy erőteljes, erőszakos szervezést indítson el. 12 SZSZBMÖL, XXXIII. 2. MSZMP Arc. 37. f. 1. o.e. (1948-1950.)