Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 1. Az 1945-ös földreform

Ezekkel a sajátosságokkal magyarázható az, hogy a kiosztott föld megvédésére szervezett demonstrációk, tiltakozások hamar táptalajra találtak. A szabolcsi, szatmári, beregi parasztemberek a juttatott föld védelmére a fővárosba is felmentek. Jelenlétük nagy szerepet játszott abban, hogy a földosztásban kényszerűségből kialakult itteni gyakorlatot a nemzetgyűlés végül is szentesítette. Az úgynevezett szükségbőrigénybe vett földterületek nagysága Szabolcsban meghaladta a 12 000 kh-at, Szatmár-Beregben pedig az 5 000 kh-at.

14 A szükséget a nincstelenség, a szegénység jelentette és egyben igazolta a reform radikálisabb megvalósítását. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a földreform végrehajtása is ebben a régióban kezdődött el. 1945. március 27-én elsőként Tiszanagyfaluban osztották fel a nagybirtokokat és ezt követően került sor Pusztaszeren az ünnepélyes földosztásra. Majdnem minden, a témával foglalkozó szerzőben felmerül a kérdés: Mi zajlott le 1945 tavaszán, nyarán: agrárforradalom, vagy egyszerűen egy elhalaszthatatlan reformot hajtottak végre? A kérdésre adott válaszok közül leginkább Donath Ferenc véleményét osztom, aki szerint a radikális szegényparaszti reform, amit végrehajtottak, összekapcsolódott az agrárforradalommal. „...Forradalmi volt ez a gyakorlat, mert a földigénylő bizottságok — a rendelet maga hívta őket életre — nemcsak végrehajtják a jogszabályt, hanem túllépik azt. "

IS Ahol kevés a kiosztható terület és sok a jogos igénylő, ott nem riadtak vissza radikális lépésektől sem, rendelet-ellenesen is kisajátítottak birtokokat. Törekhordók a cséplésnél 14 Dikán, 1993.448.0. 15 Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon, 1945-1947. Budapest, 1969. 73. o.