Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)
II. A koalíciós időszak mezőgazdasága - 1. Az 1945-ös földreform
Jellemző, hogy a híres rendelet végrehajtása is Szabolcs megyében kezdődött el, 1945. március 27-én elsőként Tiszanagyfaluban osztották fel a nagybirtokokat. A reform mélységét, radikalizmusát illetően a koalíciós pártok nem képviseltek teljesen egységes álláspontot. A Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt a nagybirtokrendszer azonnali és radikális felszámolását követelte és kifejezetten a szegényparasztság érdekében szorgalmazta a földreformot. A Szociáldemokrata Párt taktikai okokból a maga 1930-as agrárprogramját akarta megvalósítani. Attól félt ugyanis, hogy a kommunisták túlságosan is megerősödnek a reform végrehajtása során. A Kisgazdapárt nem taktikai okokból, hanem politikai meggondolásból ellenezte az azonnali és radikális földosztást. Valójában korlátozott földreformot akart a szegényparasztság aktív mozgalma és közreműködése nélkül. Olyat, amelyik megőrizte, sőt megerősítette volna a falusi gazdag paraszti réteget. Azt a társadalmi csoportot, amelyik a kisgazdák álláspontja szerint egyedül alkalmas a korszerű mezőgazdasági termelés megvalósítására. A kommunisták és a parasztpárti politikusok reformjavaslatát szerte az országban nagy-gyűléseken, pártrendezvényeken népszerűsítették. Március 11-én Nagy Imre földmüvelésügyi miniszter éppen Nyíregyházán agitált a program végrehajtásáért. Nem vállalt különösebben nehéz feladatot, mert ebben a régióban a radikális reform hívei voltak a meghatározók. Jól mutatja ezt az is, hogy a megalakuló földigénylő bizottságokban a Nemzeti Parasztpárt hívei voltak többségben. Szabolcsban ők adták a bizottsági tagok 37 %-át, Szatmár Beregben a 44,5 %-át. 3 A földreform ügyében a kommunista és a kisgazda álláspont közelítése akkor következett be, amikor a kommunisták síkraszálltak azért, hogy a reform ne érintse a kulákság birtokait, és a nagycsaládos középparasztok is kaphassanak birtokkiegészítést. Más kérdés — mint ahogyan erre a későbbiekben majd kitérünk — hogy az igénylők nagy száma miatt különösen Szabolcsban a 200 holdon aluli paraszti birtokokat is megnyirbálta a reform. A földreform céljára igénybe vett terület országosan összesen 5,6 millió hold volt. E terület 58,2 %-át, 642 342 parasztcsalád kapta. Az új birtokosoknak átlagosan 5,1 hold földet osztottak ki. A földreform során juttatásban részesült személyek száma országosan 642 342 fő. Ebből gazdasági cseléd 109 875 fő, mezőgazdasági munkás 261 088 fő, törpebirtokos 213 930 fő, kisbirtokos 32 865 fő, iparos 22 164 fő, képesített gazda 1 256 fő, erdészeti alkalmazott 1 164 fő. 4 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája, 448. o. 4 Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk.: Horváth János. Budapest, 1997. (a továbbiakban Magyarország gazdaságtörténete..., 1997.) 439. o.
