Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 4. A földreform és az agrárium a Horthy-korszakban

A megye II. világháború előtti mezőgazdaságára vonatkozóan az 1935. évi statisztika a legteljesebb és a legmegbízhatóbb.

36 Szabolcs megye ekkor közigazgatásilag egy egységet képezett a Trianon után megmaradt Ung megyei részekkel. Ez azonban jelentéktelen terület volt, így a megyéről készült statisztikát nem befolyásolta. 1935-ben Szabolcs megyében 67 925 gazdaság működött. A birtokmegoszlásra jellemző, hogy ezek közül 6 081 szántóföld nélküli és 18 895 1 kh-on aluli szántót művelt. A földterület döntő többsége a nagybirtokosok kezében volt. Az 1 000 kh-on felüli szántóval rendelkező nagybirtokok száma 56, és 95 gazdaság művelt 500 és 1 000 kh közötti szántót. A gazdasági cselédek és állandó alkalmazottak száma több mint 15 000 fő. Gépesítettségről csupán a nagybirtokokon beszélhettünk, ahol összesen 963 gőz- illetve benzinüzemű traktor volt, de ebből csak 310 volt önjáró, a többi stabil gép. A 694 cséplőgép 91 %-a is a nagybirtokokon dolgozott és csak elvétve akadt a 100 kh körüli gazdag paraszti portákon ilyen masina. így érthető, miért volt annyira elterjedt a nagybirtokon a feles, harmados művelés, főleg a kapásnövények termelésében. Az alkalmazott agrotechnika alig különbözött a XIX. század végi technikától. A 808 636 kh területnek csupán 17 %-kát trágyázták, ebből műtrágyát 7 922 kh-on használtak. Az egész megyében mindössze 26 burgonya-ültetőgép volt, noha ez a megye volt már akkor is az ország legnagyobb burgonyatermő területe. A talajmüvelési eszközök közül a század elejéhez képest csupán a kapálógépek száma emelkedett jelentősen, ez 6 337 darab, ebbe azonban beleértendő a lóvontatású ekekapa is. A mai megyeterület másik része, mely 1935-ben a „Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye" nevet viselte a mezőgazdaság fejlesztési szintjét tekintve hasonló képet mutat. A gazdaságok száma 34 539, ezek valamivel több, mint egyharmada (10 920) szántó nélküli, vagy csak 1 kh-on aluli szántóval rendelkezik. Számukra a kisbérleti rendszer biztosíthatta volna a megélhetés valamivel jobb színvonalát. A térségben azonban a nagybérletek voltak a jellemzőek. Az összes bérelt föld 68 %-át ők kezelték és a kisbérletekre csupán a bérelt föld 32 %-a jutott. Ezért a szántóföld nélküli, illetve a csak 1 kh-on aluli szántóval rendelkező agrárnépesség bérmunkára szorult. De bérmunkára szorult az 1-5 holdas törpebirtokosok nagyobb hányada is. Munka azonban csak ritkán akadt, a munkaerőből szinte állandóan túlkínálat volt. Miközben a mezőgazdaságból élők aránya 1930-ra országos átlagban 36 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 100 kötet. Magyarország állatállománya gazdasági gépfelszerelése és gyümölcsfaállománya 1935. évben. Budapest, 1937. 288-316. o.