Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

I. A régió mezőgazdasága 1945-ig - 3. A mezőgazdaság kapitalista fejlődése 1867-1919 között

a szeszipari kapacitás bővült számottevő mértékben. Szerte a térségben új fióküzemek létesültek a szőlőtörköly, a borseprő és a szilva feldolgozásához. A háborús években, különösen az aratás és betakarítás idején, a munkaerő hiánya folyamatosan gondot jelentett. Ezen próbáltak azzal enyhíteni, hogy a nagyobb gazdaságokban és hadiüzemekben orosz hadifoglyokat is dolgoztattak. 1918-ban például 1762 hadifogoly segítette az aratást.

25 A fokozatosan nehezedő gazdasági helyzet, a növekvő éhínség, a napirenden lévő rekvirálások növelték az elégedetlenséget a lakosság körében. A munkácsi görög katolikus püspök 1918 januári jelentése arról tudósít, hogy Bereg vármegyében — csupán a görög katolikus vallásúak körében — 50 000-re tehető azoknak a száma, akik élelmiszer segélyezésre szorulnak. Bereg vármegye lisztszükségletét, Beregszász, Munkács és az ipari üzemek kivételével, a közigazgatási hatóságok havi 60 vagonra becsülték, ebből 1917 novemberében két és fél vagon állt rendelkezésre.

26 A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság rövid időszakában a földkérdés megoldása a belpolitika fontos része lett. Búza Barna földművelési miniszter rendeletére 1918 decemberétől a régió községeiben is megalakultak a helyi földigénylő bizottságok, amelyek megkezdték az igénylők összeírását. Az 1919. február 16-án kibocsájtott XVIII. Néptörvény az 500 kh holdon felüli világi és az 1000 kh holdon felüli egyházi birtokokat sajátította volna ki. Szabolcsban ez 587 birtokosnak 198 289 kh. holdját, Szatmárban 448 birtokosnak 221 781 kh. holdját érintette volna. Hiába kezdték azonban meg Ibrányban Lónyay János gróf és társai birtokai felosztását, a politikai események más fordulatot vettek. A térség román megszállás alá került és a megszállással megkezdődtek az erőszakos rekvirálások. Szabolcsban például a jószágállomány és a gazdasági felszerelés 75 %-át lefoglalták és Romániába szállították. Teljes egészében elkobozták és elszállították az iparvállalatok gép és nyersanyagkészletét.

27 A románok kivonulása után megkezdődött a jogrend visszaállítása a szabolcsi, szatmári és beregi részeken. Kialakultak a csonka vármegyék, majd a közigazgatásilag egyenlőre egyesített vármegyék.

28 25 UO. 26 Németh Péterné: Adatok az 1918-1919. évi forradalmak beregi történetéhez. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, III—IV. Szerk.: Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. 410. o. 27 Szászi Ferenc-Vinnai Győző: A Horthy-korszak, 1919-1944. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. Szerk.: Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. (A továbbiakban Szászi-Vinnai, 1993.) 382. o. 28 Lásd az 1. sz. jegyzetet!