Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 2. A kollektivizálás évei (1958-1961)

Több járásban is szükség lenne még további káderek beállítására, de nem tudnak nekik lakást biztosítani, illetve az életkörülmények nem vonzóak a megbízható elvtársak számára. A kihelyezett káderek ügye persze felveti a szövetkezeti demokrácia kér­dését is, mert igazán furcsa, hogy például a milotai parasztoknak egy budapes­ti pártmunkás mondja meg, hogy mit termeljenek, de mindez akkor természe­tesnek tűnt. 1961 végére a káderátcsoportosításokkal sikerült a szövetkezetek vezetését megerősíteni. A három évvel korábbi állapothoz képest a változás igen jelentős! A 298 tsz elnök közül már 134-nek van valamilyen szakképzettsége, 4 egyetemet, 26 mezőgazdasági akadémiát, 8 mezőgazdasági technikumot, 53 pedig elnökkép­ző tanfolyamot végzett. Ettől is jelentősebb a változás az agronómusok és a könyvelők esetében. A 298 tsz-ben 322 agronómus dolgozik, közülük 57 fő! egyetemet végzett, 25 mezőgazdasági akadémiát, 130 mezőgazdasági techni­kumot, 16 elnökképzőt, 94 pedig kétéves mezőgazdasági szakiskolát. Az 504 könyvelő közül csak 26 fő végzett alapfokú könyvelői tanfolyamot, 15 egyete­met, 119 technikumot, 322 képesített kettős könyvelői tanfolyamot, 12 pedig mérlegképes könyvelői tanfolyamot végzett. 40 Ideológiai szempontból a megszilárdítás fontos eleme volt a tsz-ek párt­szervezeteinek a megerősítése. Az átszervezés végére csak négy tsz-ben nem működött önálló pártalapszervezet és a tsz-tagok 6,6 %-a, 7 238 fő párttag volt. A termelőszövetkezetek pénzügyi-gazdasági megerősítése több csatornán keresztül a legkülönbözőbb címeken történt. Az állami támogatások volume­nének növekedése először 1959-ben volt szembeötlő. Ekkor a megye külön­böző címeken, mint például műtrágyavásárlás, zöldtrágyavetőmag-vásárlás, növényvédőszer-vásárlás, naposbaromfi-vásárlás, illetve a gépállomással vé­geztetett munkák díjkedvezménye, 44 931 000 Ft kedvezményt kapott. A kedvezmények mellett a hitelelengedések, a mérleghiányos tsz-ek szaná­lása, az állami beruházások is közvetlenül a szövetkezetek gazdasági erősí­tését szolgálták. 1958-ban, csak a Nyíregyházi járásban 19 mérleghiányos szö­vetkezet volt, mely az 1959-es évet már tiszta lappal kezdhette. A gazdaságok megszilárdítása azonban nem volt arányban a szövetkezetek és a tagság számszerű növekedésével. 1959-re a tagság száma az 1957. évinek a kétszeresére nőtt, a működés szempontjából rendkívül fontos forgó vagyon viszont csak 1/3-val. 41 40 Uo. 41 Uo. 1. f. 111/100. o.e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom