Konczné Nagy Zsuzsanna: Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasága 1945–1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 9. (Nyíregyháza, 2001)

VII. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése (1957-1961) - 2. A kollektivizálás évei (1958-1961)

Bár a párvezetés szigorúan őrködött azon, hogy a népnevelők ne használja­nak fizikai erőszakot, ennek ellenére ilyen is gyakran előfordult. Korlátozták a parasztok személyi szabadságát, napokra bezárva őket a tanácsházára. Azokat, akik szólni mertek, megpofozták, megverték. Különösen két járásban, a nyírbátoriban és a nagykálióiban fordult elő ilyen eset, ezeket a megyei vezetés kivizsgálta és az elkövetőket fegyelmi büntetésben részesítette. Az erőszakosságokat azonnal jelenteni kellet a Központi Bizottságnak is, amelyik féltékenyen ügyelt, hogy a hamis propagandával terjesztett önkéntes­ség látszatát megőrizze. Ennek ellenére rendkívül durva esetek is előfordultak 1960 februárjában a nagykállói Vadas tanyán, ahol 105 család élt, 19 népneve­lő agitált. A népnevelők pálinkát, bort hozattak maguknak, ... az iskolát beren­dezték főhadiszállásnak és szekéren ide hozatták a parasztokat, akiket a leré­szegedett agitátorok megvertek, majd aláíratták velük a belépési nyilatkozatot, végül pedig kényszerítették őket inni. Ezzel a „módszerrel" rövid idő alatt 92 családot beszerveztek. Nyírlugoson a népnevelők 25 főt felhívtak a tanácsházára és ott tartották őket másnap délig. Közben ordibáltak velük, fél lábra állították és alá akartak íratni velük egy olyan nyilatkozatot, hogy nem támogatják a párt politikáját, azzal nem értenek egyet. A megfélemlítésbe igyekeztek bevonni a helyi rend­őrt is, aki azonban erre nem volt hajlandó, sőt jelentette a megyei párt végre­hajtó bizottságnak is. 27 Pócspetriben egy öregasszonynak azt ígérték a népnevelők, ha aláír, 100 Ft-tal emelik a nyugdíját. Az asszony azonban észrevette, hogy a belépési nyilatkozatot akarják vele aláíratni, ezért ellenállt. Nem engedték haza a ta­nácsházáról csak akkor, amikor végül aláírta. Ugyanebben a faluban egy nép­nevelő megpofozott egy parasztot. Nyírlugoson egy rendőrnek az apját verték meg, Nyírgelsén a paraszt orrát a falba verték, Nyírbátorban hat belépési nyilatkozatot a népnevelők írtak alá a parasztok helyett. Ezek az atrocitások mind 1960 telén történtek, alapos okunk van feltételez­ni, hogy máskor is voltak hasonló esetek, csak azok írásos anyaga nem maradt meg. Közvetett módon ezt bizonyítja a Nyírbátori járás párttitkárának a nyilat­kozata is, akit a megyei vezetés leváltott mert járásában 25 embert erőszakkal akartak beszervezni és aki azzal védekezett, hogy „ a megyében máshol is így szerveznek, de valakinek el kell vinni a balhét, ütni kell rajta. " n Állandó feszültség volt az agitációt irányító vezetők között is, az előfordu­ló hibákért a tanácsiak a párvezetést, a pártkáderek a tanácsiakat hibáztatták. Erről beszél „virágnyelven" az első titkár Benkei András 1960. szeptem­ber 20-án: „Nem régen jártam az egyik községben és a község közepén az egyik nádfedeles ház kigyulladt. A falu apraja-nagyja kirohant és segített a 27 Uo. 1. f. III/97. o.e. 28 Uo. 1. f. III/98. o.e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom