Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)
Pál Antal Sándor: A csíkiak viszontagságai 1916-ban
gusztus 29-én Csík vármegye székvárosa, Csíkszereda előtt állanak, szeptember 2-án elesik Borszék, 3-án Sepsiszentgyörgy, Háromszék vármegye fővárosa." 8 A Keleti-Kárpátok szorosain a Constantin Prezan tábornok parancsnoksága alatt álló Északi (IV.) Hadsereg támadott. Egységei a legfontosabb átjárókon nyomultak előre: Tölgyes és Békás irányából Gyergyó felé, Gyimes irányából Csík felé, az Uz-völgyén és az Ojtoziszoroson Háromszék felé. A keleti határt gyakorlatilag csak a csendőrség és az elenyészően kisszámú katonaság őrizte. A korábban odavezényelt csapatokat jóval azelőtt áthelyezték az orosz frontra. A túlerővel szemben magyar részről csupán két egység volt felsorakoztatva a meglehetősen elnyúló határ mentén, a 61. magyar királyi gyaloghadosztályhoz tartozó 19. gyalogdandár, és a 16. hegyidandár. Az előbbi Szabó ezredes parancsnoksága alatt az Új-Ojtoz-Gyímes vonalat védte, az utóbbi a Paleta ezredes (később Bernátzky ezredes) csapata pedig a Gyergyai havasok vonalán helyezkedett el. 9 A váratlanul támadó túlerővel szemben a védők komolyabb ellenállás nélkül vonultak vissza. A Csíki havasokat átlépő román egységek mielőtt megszállták a sűrűn lakott Olt és a Maros völgyét, megálltak elfoglalt állásaik megerősítésére, és csak óvatosan nyomultak előre. Ez lehetővé tette, hogy a sok hányatt-homlok menekülő átkeljen a Hargitán és a Görgényi havasok átjáróin. Prezan csapatai az előnyomulást szeptember 6-án folytatták. Bekerítették és két napon át ágyúzták Csíkszeredát, ahonnan a lakosság már azelőtt elmenekült, de amelyet a visszavonuló magyar csapatok megpróbáltak védeni. Komolyabb összetűzésre a vidéken ezen kívül csak Maroshévíznél került sor. De a védekezők itt is kénytelenek voltak a túlerővel szemben meghátrálni. Visszavonuláskor felgyújtották a maroshévízi fürészgyárakat és felrobbantották a hidakat. 1 Szádeczky Kardoss, 105. p. 10 Kiritescu, 1925.1. 256-268. p.
