Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Pavlenko, Grigorij: Az 1848–49. évi forradalom Kárpátalján

őket — a munkácsi vár megadta magát. Ez két héttel Görgey seregének kapitulálása után, augusztus 26-án történ. Ultimátumot fogadtak el arról, hogy megtisztítják a felkelőktől a környéket egészen Máramarosig. A városnak kötelessége volt ellátni a bevonuló katonaságot. Az orosz csapatok 1849. szeptember közepéig maradtak a városban.

26 A forradalom vereséget szenvedett. 1849. október elején a kárpátaljai ruszinok követséget küldtek Bécsbe, amelyet fogadtak a kormány képviselői. Október 19-én a császár is fogadta a követeket és ekkor átadhatták a kérésüket tartalmazó ún. „a magyar ruszinok emlékiratát". A bécsi kormány beleegyezett a ruszin nyelv bevezetésébe az iskolákban, a hivatalokban, hozzájárultak Magyarország új területi beosztása révén ungvári központtal egy ruszin körzet megalapításához. De az osztrák hatalmak udvarlása a kárpátaljai ukrainofileknek nem tartott sokáig. 1850. március 28-án a ruszin körzetet megszüntették. Ez az esemény Kárpátalja történetébe az „Ungvári katasztrófa" néven került be. Dobrjanszkit mint ruszofilt a magyar hatóságok először Budapestre irányították, és egy néhány év múlva nyugdíjazták. Az 1848-1849. évi forradalom annak ellenére, hogy vereséget szenvedett, nagy jelentőséggel bírt. Végérvényesen megtörte a feudalizmust és utat nyitott a kapitalizmus gyors fejlődéséhez. ~ Sas A.: Arhiv privilegirovannava goroda Munkácsévá, Munkacsevo, 1927. 9798. p.