Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Bukovszky László: A nyíregyházi CSÁB területi hivatal és iratanyaga

az egyezmény aláírását csaknem két héttel megelőzve — elfogadták Pozsonyban a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság (Ceskoslovenská Presídlovacia Komisia) szervezeti szabályzatát. A CSÁB az egyezmény II. cikkelye alapján jött létre, bár a szöveg konkrétumokról nem beszél: „Az áttelepítések megszervezése céljából a csehszlovák kormány a saját költségén és tetszése szerint összeállított különbizottságot fog Magyarországra küldeni." A Megbízottak Testülete 1946. február 18-án javaslatot fogadott el a lakosságcsere felügyeletével felruházott kormánymegbízott személyére, aki nem volt más, mint Dániel Okáli. Ugyanakkor az alakuló intézménnyel kapcsolatban egyéb személyi kérdések is felmerültek. A prágai kormány a külügyminisztérium javaslatát is figyelembe véve 1946. február 19-én elfogadta a budapesti székhelyű Csehszlovák Áttelepítési Bizottság megalakítását.

3 Az egyezményben említett különbizottságból alakult CSÁB fő feladata a lakosságcsere előkészítése és végrehajtása volt. A jóváhagyott tervezet szerint 4 hivatalos szerve jött létre Magyarországon: 1. A kormánymegbízott hivatala 2. A CSÁB központi hivatala 3. A CSÁB területi hivatalai 4. A CSÁB kirendeltségei A kormánybiztos, Dániel Okláli egészen 1948. február végéig látta el megbízatását. A kormány által kinevezett személy az egyes minisztériumok teljes jogkörével volt felruházva, a kormány és a Megbízottak Testületének felügyelete alatt állt. A budapesti székhelyű Központi Hivatal a fővárosból irányította és szervezte a CSÁB magyarországi tevékenységét. A főtitkárságon kívül a Központi Hivatalt 3 Bobák, J.: Mad'arská otázka v Cesko-Slovensku (1944-1948) 1996. (a továbbiakban Bobák, 1996.) 81. p.