Tanulmányok Kárpátalja, Erdély és a Felvidék múltjából - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 8. (Nyíregyháza, 1999)

Balahuri Eduárd: Honfoglaláskori leletek Csomán (Szubjektív beszámoló egy ásatásról)

Salamonban találtak. Honfoglalás kori leletek ismeretesek Patakosról, Alsóvereckéről és Ungvárról is. Ezek a honfoglalás kori emlékek mind az első világháború előtti időben kerültek napvilágra. A trianoni békeszerződés alapján megszülettek az új történelmi határok, és elkezdődött a politikai nacionalizmusban szenvedő törté­nészek munkálkodása, a Kárpát-medence történelmi múltjának újra­írása. Azt kezdték bizonyítani, hogy a Kárpátalján talált régészeti le­letek a honfoglalás korából a magyarok útját mutatják a Tisza-Duna­medencében a IX-X. században, és nem a letelepedést az itt élő szlá­vok között. A Felső-Tisza területeit a magyar királyok csak a XII. szá­zadban hódították meg, és a helyi szláv közösséget erőszakkal beol­vasztották a magyar feudális államba. Ez az elmélet még most is elfo­gadott. De 1986-ban megtörtént a csoda a történelmi objektivitás te­rén. Viktor Bobkov, kemerovói orosz régész ásatásokat kezdett a tisza­csomai temetőben. Ő Budapesten, Erdélyi István honfoglalás kori ku­tató professzor aspiránsa volt, és a Nemzeti Múzeum ősmagyar anyag­kultúráját tanulmányozta. Egy csontvázleletre lett figyelmes, amely Tiszacsomáról a XIX. század végén került a múzeumba. Borpince építése közben ástak ki egy koponyát, és kengyellel együtt elküldték Budapestre. Dr. Viktor Bobkov az aspirantúra befejezése után Keme­rovóban expedíciót szervezett, és Csornán kezdték ásatásukat. A falu öregeinek a segítségével megtalálta a pince régi helyét. Terepszemlét tartott a Szipahát dűlőben a Szipa patak bal partján. Mivel honfoglalás kori régészettel foglalkozott, tudta, hogy e korból való temetők túl­nyomó többsége a vizes, mocsaras területek magasabban fekvő száraz részein találhatók. A sírokat többnyire a domb gerincére ásták. Viktor Bobkov ezt a törvényszerűséget a szipaháti dűlőben is érvényesítette. Sikerült eredményre jutnia, az 1986-87. évi ásatási szezonban 20 köz­népi és lovassírt tárt fel. Az anyagkultúra kardból, szablyákból, ken­gyelekből, harci baltákból, zabiákból, késekből, nyílcsúcsökból, csa­tokból, ezüst és bronzékszerekből állott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom