Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

Előszó és útmutató

felvenni sem tudtunk. Nehézséget okozott az összeállításban az is, hogy élő személyek is szerepelnek abban, s a szerkesztés viszonylag hosszú ideje alatt sok változás következett be. A fényképbeszerzési igyekezet és felkutatás meglehetősen hiányos anyagot tett csak lehetővé. Az adatgyűjtés során jól tudtam hasznosítani a korábban a megyei szociálpolitikai igazgatásban eltöltött több mint három évtizedes tapasztalataimat. Tudjuk, hogy munkánk-a sokszor legyőzhetetlen akadályok miatt - nem hiánytalan, mégis a jövő szociálpolitikai történetírójának számára használható lehet. * * * A közigazgatási beosztás a tárgyalt időszak alatt többször változott, 193 8-ban, az első bécsi döntés után megalakult Ung vármegye, valamint Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e. e.) vármegye. 1939-ben önálló Bereg és önálló Ugocsa vármegye alakult, 1940-ben, a második bécsi döntés után Szatmár vármegye is önálló lett. A II. világháború után az 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezménynek megfelelően visszaállították az 1938. január l-jén fennállott országhatárokat. Ezeken belül két vármegye alakult: Szabolcs és Szatmár-Bereg. 1950. március 16-án a két megye összevonásával megalakult Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza székhellyel. A tárgyalt időben néhány járásnak a nevét nem ajárási székhely adta, ezek: a Dadái alsó járás, Tiszalök; a Dadái felső járás, Gáva; a Ligetaljai járás, előbb Nyíracsád, majd Nyíradony; Nyírbaktai járás, Nyírbakta (= Baktalórántháza); Nyírbogdányi járás, Kemecse; és a Tiszai járás, Mándok főszolgabírói székhellyel. A kötet összeállításánál ezeket a közigazgatási egységeket vettük figyelembe. A kötet három fő részre tagolódik. Az első: rövid tény- és számszerű összefoglaló adatközlés a szociális szakszolgálatban, szociális igazgatásban, szociális intézményekben foglalkoztatottakról. Munkánk második része a pályán dolgozók foglalkozási viszonyait, képzettségi szintjét, életútjának alakulását, tevékenységét mutatja be az 1938-tól bevezetett szociálpolitikai kísérletektől a járások 1983ban bekövetkezett megszűnéséig, valamint a szociális otthonokat. A harmadik rész a név-, hely-, és arcképmutató, a rövidítésjegyzék, valamint a vonatkozó törvények, rendeletek felsorolása. Ezt követően közöljük mellékletként az egyes közigazgatási egységeknél (megye járás, város) hatósági feladatkört ellátók és a járási, városi vezető szervező gondozók és a szociálisotthon-vezetök, igazgatók jegyzékét földrajzi egységenként.