Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

ÉLETRAJZI ADATOK, PÁLYAKÉPVÁZLATOK - SZABOLCS VÁRMEGYE, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

Fm.: 1977. január l-jétől 1978. december 31-éig a Mátészalka városi és járási egészségügyi csoportok összevonását megelőzően mint városi, ezt követően a járás községeinek és a város lakosságának lélekszámát figyelembe véve a volt járási szervező szociális gondozónővel megosztott területen - a szociálpolitikai főelőadó szakmai irányításával - szervezte a területi szociális gondozást. Végezte a szociális gondozás különböző formáira szorulók felkutatását, a rendszeres, vagy rendkívüli anyagi támogatásra szorulók segélyezésének kezdeményezését és a legmegfelelőbb gondozási forma beindítását. Ajárási és városi egészségügyi csoportok egyesülése előtti időben, mint kislélekszámú városi gondozónő napi 8 órai munkaidejét a gondozás szervezése nem töltötte ki, ezért konkrét gondozási feladatok ellátásával is megbízta az egészségügyi csoportvezető. így ellátta a bevásárlás és 2 személynél rendszeres takarítás, tűzrakás stb. feladatait is. Gondozottjait évi kb. 339-350 esetben látogatta meg. A beállítás évében (1973) 4 tiszteletdíjas gondozónő 5 magányos állampolgár személyi és környezet higiénéjének megoldásában működött közre, s ez a szám 5 év múlva megkétszereződött, s a következő években ütemesebben növekedett. Közreműködött a Minisztertanács 3 324/1977. számú határozata alapján a szociális intézmények és szolgálatok (házi gondozás, ÖNO) anyagi eszközökkel való racionálisabb gazdálkodását és egyszerűsítését szolgáló integrációjánál Mátészalka városban a Részleges Egyesített Szociális Intézmények (ESZI) létrehozásánál. 1980-ban a két szervező gondozónő (ki-ki a maga földrajzilag megosztott területén) felmérte a hatósága területén élő 60 éven felüli idős állampolgárok és más, támogatásra szorulók szociális helyzetételőre sokszorosított kérdőívek felhasználásával aközségi lakónyilvántartó adataira támaszkodva. Felmérése 2037 főre terjedt ki. Közülük a felmérés időpontjában rendszeres szociális segélyre 10 fő (5 éven belül 45 fő), rendkívüli szociális segélyrejelenlegnem csak (5 éven belül 250 fő), ÖNO-gondozásra 10 fő (5 éven belül 35 fő), házi szociális gondozásra 15 fő (5 éven belül 60 fő), szociális étkeztetésre 20 fő (5 éven belül 100 fő), szociális otthoni elhelyezésre 5 fő (5 éven belül 25 fő) szorul. Figyelemmel kísérte és segítette a Mátészalka városban működő öregek napközi otthonának működését, ahol háromszori étkezést, mosást, fürdést és egész napos kulturált időtöltést biztosítottak. Segítséget nyújtott ajárás egyes községeiben induló öregek napközi otthona szervezéséhez és a működés feltételeinek javításához. Kiszállásait felhasználta a szociális étkeztetés szervezésére is. 1980-ban 20 községben 111, Mátészalka városban 41 külszolgálatot teljesített. Külszolgálatai alkalmával 5 ÖNO-ban 44, a 38 főfoglalkozású gondozónő által ellátott gondozottnál 32, az 50 tiszteletdíjas gondozónőnél 173, a 90 szociális étkeztetésben részesültnél 7 esetben végzett ellenőrzést. Összes ellenőrzéseinek száma: 256. K.: Szociális Gondoskodás Érdemérem (1978). Források: SzSzMT 0. 9. C. 0. 77 308/1974.