Gaál Ibolya: Négy évtized szociálpolitika története életrajzok, pályaképek tükrében Szabolcs-Szatmár megyében 1938–1983 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 7. (Nyíregyháza, 1999)

ÉLETRAJZI ADATOK, PÁLYAKÉPVÁZLATOK - SZABOLCS VÁRMEGYE, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE

Az 1945-ben, a helyileg kezdeményezett nyíregyházi karácsonyi akció alkalmával az összes párt, egyház, társadalmi egyesület közel 5 millió (inflációs) pengőt adott össze és élelmiszert is osztott ki. Több ízben, ún. „temetői gyűjtés"-t szerveztek november hónapban, s ennek eredményét 1000-1000 Ft-os összegekkel osztották ki a sokgyermekes anyák között. Felmérte 1946-ban a pénzbeli támogatásra szorulókat, s nyilvántartásba vette azokat. Májusban 204 elaggott és csökkent munkaképességű szerepelt ebben, akik az előző, április hónapban pénzügyi fedezet hiányában segélyt nem kaptak, mert a város kasszája üres volt, a szervezett gyűjtések pedig a lakosság nélkülözése miatt csak részeredményt hoztak. 1947. január 15-31 -e között 181 család részére 5930,50 Ft segélyt osztott ki. 1949 őszén pedig már 231 családfő részesült közsegélyben. A szegénygondozás keretében, 1944-ben a népkonyháról, szegénykonyháról látta el az egyre szaporodó ínségeseket. A hadisegélyesek a háború, a hadművel etek okozta nehézségek mi art nem kapták meg pénzellátásukat, s így ezek is növelték az ínségesek számát. Naponta közel 1000 ebédet osztottak ki. 1950-ben iskolai étkeztetést is szervezett, 10 iskolából 400 gyermekkel. A városban 1946-ban mind a 4 népkonyha üzemelt szervező munkája következtében. A szegényházi és Károlyi-téri népkonyhán összesen 134 fő kapott ebédet. Az „A" jelű népkonyha az internáló tábor, fogház és rendőrségi fogda lakóit látta el 1945. augusztus 16-ig. A Károlyi téri népkonyhát 1948 novemberében a szegényházi népkonyhába olvasztották. Ellenőrizte a Rákóczi u. 53. alatt 60-80 fővel üzemelő Szegény- és Betegmenház működését. A háború következtében megrongált gyermekintézmények működőképességének minimális helyreállításához is nagy energiát fektetett. Központi intézkedésre 1946 májusában megkezdte az óvodák napközi otthonná történő átszervezését, hogy a mezőgazdasági munkák idején a szülőket mentesíteni lehessen a gyermekélelmezés és gyermekfelügyelet gondjai alól. Az élelmezéshez szükséges nyersanyagot társadalmi gyűjtés útján kellett előteremtenie. Év végére (1946) 4 napközi otthon működését biztosította. A Kálvin téri 80, a városi szegényházban működő állandó napközi otthon43, a Gyermekbarátok Gyermekotthona 73 és a Dohányjövedék Üzemi Napközi Otthon 26 beíratott gyermeklétszámmal üzemelt. A következő évben (1947) 6 óvodai, illetve állandó napközi otthon működését segítette. Majd 1948 júniusában 6 ilyen intézményben 676 gyermeket gondoztak. Ezekben a gondozási, élelmezési munkát, és számadásaikat ellenőrizte. 1949. január 17-én 802 gyermeklétszámmal iskolás étkeztetési akciót indított. Az utolsó működési évében, 1950-ben 3 óvodai napközi otthon, 4 állandó napközi otthon és 6 nyári napközi otthon (összesen 13) üzemelt a városban. Források: SZSZBMÖL: XXII. 10. 696/1949. 3. D.