Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

rendelkezésére állt. Ideiglenesen azonban a napközi otthonos óvoda által visszaadott helyiségekbe az osztály a szülőotthont volt kénytelen elhelyezni, mert a szülőotthonnak Büdszentmihályra történő áthelyezése mindeddig nem történt meg az ott kijelölt helyiségbe, a rendelkezésre álló épület átalakításának elhúzódása miatt.

1 4 A beruházások jelentős részét a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V.B. VII. Építési Osztálya bonyolította a Beruházási Vállalat 1950. július 1-én történő megalakulása előtt. A Beruházási Vállalat kezdetben szervezési, később pedig szakemberek hiányával küzdött. Ennek ellenére a beruházások végrehajtása ezután elkezdődött. A szociális otthoni építkezéseknél nagy nehézségként jelentkezett az anyaghiány. További időkiesést jelentett, hogy a belügyi tárcához tartozó szociális intézményeknél ütemezett beruházások előnyt élveztek. E munkák tömeges anyagfelhasználása zavarokat okozott a beruházások anyagellátásánál. Ezért mutatkozott a beruházási hitel felhasználásánál nagyobb összegű lemaradás a Vj. 7302/1951. beruházási egységszám alatt is, ahol a tiszabú'di szociális otthon létesítési költségét kezelték. Az eddigi tiszabú'di otthon munkálata 1950-től a büdszentmihályi szociális otthon beruházásaként lett kezelve, a községek egyesítése következtében. így mostmár nem a tiszabűdi, hanem a büdszentmihályi szociális otthon indult be 20 fővel 1951. június 2-án.

1041 Szükségessé vált azonban a melléképületek helyreállítása is. Ezért a bővítésre 1951-ben 160 000 Ft-ot biztosítottak, s ennek az összegnek a terhére folytak a bővítési munkák. Felhasználásával az otthon befogadóképessége 50 ággyal növekedett. Ez a bővítés azonban közelről sem elégítette ki az akkor már folyó koldus kérdés rendezése során felmerülő szükségletet. Ezért a Gebe-Gólyaszálláson lévő épületnek szociális otthonná történő átalakítására és felszerelésére 195 l-re tervvonalon biztosított 150 000 Ft-nak a felhasználását engedélyezték áthozni a Tiszavasvári építkezéshez. Ennek az összegnek a büdszentmihályi otthon épületeinél való felhasználásával lehetővé vált, hogy még 1951-ben ez a létesítmény 100 ágyas otthonná legyen fejlesztve. A munkálatokat 1951-ig magánkisiparosok végezték. Ezek azonban az akkori politika hatására Kispiari Termelő Szövetkezetbe (KTSZ) tömörültek, s ennek következtében bár ugyanazok az iparosok végezték továbbra is a munkálatokat, de jogfolytonosság gyanánt már szocialista szektornak számítottak. A ktsz megalakulása időben elhúzódott, mely a munkák végzését hátrányosan boefolyásolta, továbbá pl. 1952 második negyedévében nem várt okok miatt szüneteltette. Nagy volt az építési