Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

VÁROSI, KÖZSÉGI SZEGÉNYHÁZAK ÉS EGYHÁZI SZERETETOTTHONOK A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉKBEN 1/ Szegény és betegmenház Nyíregyházán a/ A létesítés körülményei a megnyitásig Az előző századokban általános jelenség volt, hogy a városokban működő kórházak, ispotályok egyben a szegények ápoldái is voltak, a szegényházak szerepét is betöltötték. így volt ez Nyíregyházán is. Dr. Szabó Dávid Szabolcs vármegyei főorvos 1875. január 13-án kelt közegészségügyi jelentésében ez olvasható: Nyíregyházán is van egy, a város által fenntartóit intézel a mostoha anyagi viszonyok által sújtott emberek számára, de amely inkább csak szegények ápoldája. Azonban betegek is vétetnek fel, kik a két községi orvos által ápoltatnak; még pedig a múlt 1874 évben a következő mozgalommal: felvétetett 153 beteg,- az 1873-ról maradtakkal együtt 184; nemre nézve 104 férfi, 80 no, származásra nézve helybeli 145, idegen 39... Ezek közül meggyógyult 85, javult 26, meghalt 12, ápolás alatt maradt 31. Tébolyultak, vakok, siketnémák ezekben nem helyeztettek el. " Tehát kifejezetten kórház jelleggel már ekkor sem bírt, később pedig még inkább nem. Bár még a századfordulón is „Járvány-kórház" elnevezésű formanyomtatványon készítettek évi forgalmi jelentést a felsőbb szervek részére. Itt a harmadik rovatban jelezték, hogy nem önálló „szervezetű", hanem a városi szegényházzal van kapcsolatban. A járvány-kórház felszerelt ágyainak számát 1901. január 24-én kelt, az 1900-as év forgalmi jelentésében 16-ban jelölték meg. Kimutatták, hogy az előző, 1899 évről egyetlen ápolt sem maradt az intézetben. Az 1900-as év folyamán pedig összesen 3 főt (1 férfi, 2 nő) vettek fel, akik távoztak is. Az ápolási napok összes száma 25 volt, mert a felveti 1 férfi 1 napig (beszállítást követően elhalálozott), a 2 nő pedig 12-12 napig tartózkodott ott. 14 Ez az ún. „Járvány-kórház" a századfordulón már nem bírt kórház jelleggel, hanem kizárólag olyan fertőző betegek elhelyezésére szolgált, amelyekről az 1000 lakosnál többet számláló községek gondoskodni tartoztak. Itt az 1870-es években elmebetegek még nem, de a