Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

A fehérgyarmati Családsegítő Központot 1987. I. félévben két ütemben finanszírozták:

1502 - A Megyei Tanácsnál tartalékolt keretből 1987. február 1-től az újonnan létesítésre kerülő Városi Családsegítő Központ indulásához 205 000 Ft dologi 140 000 Ft bér és 350 000 Ft segélykeret összesen: 695 000 Ft átutalását biztosították. Ez a keretösszeg lehetővé tette a Családsegítő Központ február 1-től történő indulását, a vezető + 1 fő főfoglalkozású dolgozó kinevezését. - A szatmárcsekei Csalásegítő Központ megszűnése után annak bér és dologi időarányos segélykerete a Fehérgyarmati Családsegítő Központhoz lett átcsoportosítva. Lehetőséget adtak arra, hogy a Szatmárcsekén szolgálatot teljesítő dolgozók munkaviszonyukat az újonnan szervezett Családsegítő Központnál folytathassák, oda kinevezzék, illetményük változatlanul hagyása mellett. Kihangsúlyozta a Megyei Tanács V.B. Egészségügyi Osztálya, hogy Fehérgyarmaton a Családsegítő Központot úgy kell működtetni, hogy az kiemelt feladatként lássa el Szatmárcseke térségét, ahol már egy éve önálló Családsegítő Központ működött. Ennek biztosítására egy főfoglalkozású dolgozó, — a Szatmárcsekei Családsegítő Központ tagja — továbbra is állandó jelleggel Szatmárcsekén maradt, bár az átszervezés után munkáltatója a Fehérgyarmati Családsegítő Központ lett. Az 1987-ben újonnan létesült kisvárdai, mátészalkai, fehérgyarmati Családsegítő Központok működéséhez szükséges feltételeket biztosították a helyi tanácsok. Az 1987-ben induló létesítmények vezetői valamenynyien főiskolai végzettségűek: - Kisvárda városban Lázár Istvánné Tanárképző Főiskola - Mátészalka városban Izsó Ferencné Tanárképző Főiskola - Fehérgyarmat városban Kiss Sándorné Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Még ebben az évben bejelentette Családsegítő Központ létesítésére irányuló igényét Tiszavasvári és Vásárosnamény is. Ti szavas vári város a központ létrehozásának szükségességét azzal indokolta, hogy a városkörnyék 5 településének lakosságából összesen 2042 fő hátrányos helyzetű. Közigazgatásilag a városhoz, illetve a községekhez tartozó több száz, illetve ezer lelkes „tanyás" településeken