Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

A 4 kísérleti Családsegítő' Központ tevékenysége az indulás évében 1985-ben: A központok 1985. május 1-én kezdték meg működésüket. Tevékenységi körük a megyében összesen 43 369 lakost számláló 4 településre terjedt ki. (Nyíregyháza egy városrészlete, Nyírbátor, Ibrány, Szatmárcseke). A gondozás valamely formájára ráutalt családok, lakosok ellátását összesen 19 főfoglalkozású és 16 mellékfoglalkozású tiszteletdíjas létszám biztosította. (1.: 132. sz. kimutatás) Az év során összesen 1413 családdal kerültek kapcsolatba. Ezek 30,9%-a önként jelentkezők adták. Természetesen központonként ez eltérő. Legmagasabb az arányuk Ibrány és Nyírbátor településeken. (I.: 133. sz. kimutatás) Családlátogatásaik száma összesen 5580. A tartalmi munka biztonsággal még nem állapítható meg. Minden valószínűség szerint különösen az első év, de még az azt követő 2-3 év is az útkeresés éve volt. A Családsegítő Központok hatáskörébe utalt segélyezési tevékenységüket az erre a célra biztosított segélyezési alapból fedezték. A segélyezési alap célja, hogy bármely okból átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe jutott családok vagy személyek gyors (esetenként azonnali) támogatását biztosítsa. (1.: 134. sz. kimutatás) A megye 4 központjának segélyezési alapja az év folyamán 893 000 Ft volt, melyet központi támogatásból kapott. A kifizetett segély összege 100-8000 Ft-ig terjedt. Az egy összegben kifizetett segély csak kivételesen indokolt esetben haladhatta meg — a kiadott útmutató szerint — a rendkívüli szociális segély egy évben 1 fő részére kifizethető teljes összeget. (1985-ben 8200 Ft). Azonnali kifizetés a napi készpénzellátmány keretén belül akkor volt eszközölhető, ha a segélyhez szükséges feltételek, az igénylő körülményei ismertek és a felmerült probléma másként nem volt rendezhető. Az azonnali kifizetésre kerülő segély összege nem haladhatta meg a rendkívüli szociális segély — méltányossági jogkör igénybevétele nélküli — felső határt, 1985-ben 2050 Ft-ot. A segélyezési alap nem volt azonos a nevelési és szociális segéllyel, és nem is helyettesítette azokat. így a reájuk vonatkozó jogszabályokat a központok segélyezési tevékenysége során nem kellett alkalmazni. A segélyezési alap teljes összege felett — az Egészségügyi Minisztérium 1985. augusztus 18-án 9068/1985. IX. sz. útmutatója szerint — a családsegítő központ vezetője önálló hatáskörrel és felelősséggel