Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

A há/.i szociális gondozásból szociális otthonba kerülök aránya a megyében nem érte cl az országos 7,3%-ot. Az elhalálozási arány és az egyéb ok is alacsonyabb volt az országos 38,2, illetve 54,5-nél. A 6 hónapig és a 7-12 hónapig gondozásban állók aránya viszont a megyében magasabb volt az országos 35,1, illetve 26,8-nál. Az egy évnél hosszabb idei s házi gondozásban állók esetében szintén. Itt az -j Q i I, 1479 országos arany 38,1 volt. A házi szociális gondozottak közül jelentős számban egyéb szociális ellátásban (szociális étkeztetés, rendszeres szociális segély stb.) is részesültek. Közülük legtöbben 34,5%, (ország 60,6%) szociális étkeztetést is kaptak. Csak ebédkihordásban 18,5% (ország 32,0%) részesült. A rendszeres szociális segélyt is élvezők aránya volt a legalacsonyabb. Ez a megyében 3,2%-nak, országosan 4,9-nek felelt meg.

1480 A vizsgált időszak utolsó évében, 1989-ben a házi szociális gondozásból kikerültek közül 36 fő kapott intézeti elhelyezést. Rajtuk kívül további szociális otthoni elhelyezésre várt még 15 fő. A házi gondozottak rossz mozgásállapotát tükrözi, hogy 8092 főnek kb. egynegyede, 2080 fő mozgásképtelen vagy mozgásában erősen korlátozott volt. Közülük 535 fő teljesen mozgásképtelen.

1481 Két évtizeddel korábban. 1969-ben a teljes mozgásképtelen gondozottak - 148^ száma ennek még kb. a duplája, 1 156 fő volt a megyében. ~ A jelentős csökkenés oka minden valószínűség szerint az időközben történt jelentős szociális otthoni férőhely fejlesztések következtében történő szociális otthoni elhelyezés. Házi szociális gondozottból szociális otthoni gondozott lett. Mint látjuk, az. időskorúakat gondozó szolgálatok fokozatosan egymásra épültek. így jött létre a hármas fokozatú szociális gondozás, mégpedig a házi szociális gondozás, öregek napközi otthoni gondozás és a szociális otthoni gondozás egységének létrehozásával. Az Egészségügyi Minisztérium IX. Szociálpoltikai Főosztálya szakmai országos értekezteleteken, tanácskozásokon, már az 1970-es évek első felében többször kirajzolta az egységes szociális öreggondozás jövőjét. Ebben legfontosabb követelményként írta clc> az egységes szociális öreggondoz.ás megvalósítását. Kihangsúlyozta, hogy ez. csak úgy érhető el, ha az akkor már meglévő' három gondozási forma - házi szociális gondozás, - öregek napközi otthoni gondozás és a - szociális otthoni gondozás egysége létrejön.