Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

lélekszámú nyíregyházi járás 18 gondozónője pedig 40 idős ember fizikai ellátását biztosította. A következő évben, 1972-ben 352 800 Ft felhasználásával a megyében 86 tiszteletdíjas gondozónő működött, akik 190 idős magányos ember ellátásáról gondoskodott. Figyelmet érdemel, hogy a felmérés szerint a kb. 55 000 lelkes nyírbátori járásban élt a gondozásra szorulók több. mint egynegyede és szervezési hiányosság miatt mégis csak 3 tiszteletdíjas gondozónő lett beállítva, akik összesen 10 idős embert gondoztak. A rendelkezésre álló költségvetési fedezetet sem használták fel. A nyíregyházi (legnagyobb lélekszámú) járásban ebben az évben 26 gondozónőnek 43, a fehérgyarmati járás 16 tiszteletdíjas gondozónőjének pedig 40 gondozottja volt. A társadalmi tiszteletdíjas gondozás megindításához szükséges anyagi fedezetet saját erőforrásából most is a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága biztosította, a járási szervező gondozónők béréhez hasonlóan. Az Egészségügyi Minisztérium sem maradt tétlen, mert 1971-ben a megye részérc 14 főfoglalkozású hivatásos községi gondozónői létszámot engedélyezett. Ezekből Csenger, Dombrád, Fehérgyarmat, Mándok, Mérk, Nagyecsed, Nagyhalász, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Tarpa, Tiszalök, Tiszavasvári, Penészlek és Újfehértó települések kaptak l-l álláshelyet.

1457 A következő évben, 1972-ben a főfoglalkozású községi, városi gondozónők száma 28-ra, az általuk gondozottak száma pedig 210-re emelkedett. (1.: 122. sz. kimutatás) Mostmár a tiszteletdíjas társadalmi gondozónők mellett főfoglalkozású hivatásos gondozónők is működtek. Az 1960-as évek második felében kísérlet történt a házibetegápolók szociális gondozásba történő bevonására is. Ez azonban szórványosan járt csak eredménnyel, s munkájuk folyamatosságát sem lehetett biztosítani. A házi szociális gondozás 1970-ben még kísérleti szakaszban volt. Hivatalos szervezete az 1970-es évek elején alakult ki nagyrészt öntevékenyen, jogszabály és irányelvek nélkül. A megye ilyen vonatkozású helyzetét nehezítette, hogy itt 1969-ben 2040 termelőszövetkezeti nyugdíjas és 26 505 munkaképtelenségi és öregségi járadékos termeló'szövetkezeti tag élt. A tsz. tagság jelentós része 60 éven felüli, átlagos életkora pedig 54 év volt. Ezek egy része magukra maradt öreg, akik meglehetősen nehéz körülmények között éltek a rendkívül alacsony 270 Ft tsz. járadékból. A részükre biztosított 800-1200 n.öl háztáji területet jelentős részük saját erejéből megmunkálni nem tudta, így e területek hozama annak jelentett jelentősebb jövedelmet, aki azt megművelte.

1458