Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

A rendszeres fürdetést és ruhamosást — éppen úgy, mint a Nyíregyháza város közigazgatási területén működő ÖNO-knál mindenütt megoldották. A szervezett foglalkoztatás a 17 község összesen 21 napközijét figyelembe véve 19%-os. Ez jobb mint Nyíregyháza város területén, de rosszabb a megyei átlagnál. Az év folyamán (1987) a napközi otthoni gondozásbői Nyíregyháza városkörnyék községeiből 76-an kerültek ki. Közülük 4-en szociális otthoni elhelyezés miatt, 8 személy házi szociális gondozásbavétel folytán, 40 fő elhalálozás miatt, 24-en pedig egyéb okok következtében. Az összes kikerülés aránya nagyjából megegyezett Nyíregyháza város és városkörnyéke községeiben működő létesítmények adataival. Csak kevéssel magasabb a megyei 17,6%-nál.

14

"

59 Nyíregyházán 1987 év folyamán 6 fő, a Nyíregyháza város környék 17 községében működő 21 ÖNO-ból pedig 8 fő került ki házgondozásba vétele miatt az ÖNO-kból. Ez Nyíregyházán a létesítményt látogató tagok (nem az engedélyezett íérőhely) 6%-nak, a városkörnyék községeiben pedig 10,5%-nak felelt meg. Mindkét településtípusnál jóval alacsonyabb ez az arány a megyei átlagnál. Az ÖNO-ból történő kiválást és a házi-gondozásbavételt a korral járó törődöttség előrehaladása, betegség, mozgáskorlátozottság motiválja általában. Különösen így van ez a létesítményhez távol lakó ÖNO tagok esetében. A megyében 1988-ban működő 2225 férőhely összesen 109 idősek klubjaiban (volt ÖNO) és a fogyatékosok napközi otthonaiban valósult meg. Ezek száma 1989-re 118-ra, a férőhelyeké pedig 2580-ra emelkedett.

1 4 Ezzel a megyében a 10 000 60 éven felüli lakosra jutó férőhelyszám 271,4 lett (országos 198,8).

1441 Az Egészségügyi Minisztérium IX. Szociálpolitikai Főosztálya 1983ban kidolgozta „az időskorúak ellátásának hosszútávú fejlesztési koncepciója"-t. Az ebben rögzített szakmai elképzeléseket és célkitűzéseket tartalmazó tanulmány meghatározta, illetve javasolta az intézményhálózat oly módon történő továbbfejlődését, hogy az időskorú nemzedék életmódjához, követelményeihez igazodni tudjon. Javasolta a már működő ellátási formák szélesítését, korszerűsítését és a szükségletek figyelembevételével új típusok bevezetését. A már működő ÖNO-k jobb kihasználása és az arra rászoruló idős emberek ellátása érdekében célszerűnek tartotta folyamatos működéssel a bentlakás biztosítását.