Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

Ez az arány 1989-re valamelyest változott, mert Szabolcs-Szatmár megyében a mj. város, városok és városi jogú nagyközségek aránya 17,4%-ra növekedett, az országos arány pedig 33,9%-ra csökkent. Még így is nagy maradt az aránykülönbség, mert a megyében működő idősek klubjainak 82,6%-a (ország 66,1%-a) községekben funkcionált. Mérsékeltebb volt az idősek klubjainak gondozásából a kikerülés oka szerinti arány. A megyében az összes kikerült személyek az ÖNO gondozottak százalékában 1984-ben 17,7%, országos 20,6% volt.

1411 A kikerülés konkrét oka 1989-ben: elhalálozás 49,2%, (ország 39%), szociális otthoni elhelyezés 7,9%, (ország 9,7%), házi szociális gondozásbavétel 12,2%, (ország 16,3%), egyéb ok 30,7 (ország 35,0%) volt

1412 Az 1980-as években előfordult Idősek Klubja (ÖNO) megszüntetése is. Pl. 1985-ben az alacsony kihasználtság miatt a működését megszüntető 20 fős tiszakanyári napközi otthon férőhelyeit a dombrádi és zsarolyáni ÖNO-k kapták fele-fele arányban. A megszűnés igazi oka ismeretlen. Minden valószínűség szerint ennek szubjektív okai lehettek. Az eddigiek során öregek napközi otthona és idősek klubja fogalmakat használtunk. Ugyanis az 1/1975. Eü.M. sz. rend. és annak végrehajtása tárgyában kiadott 7/1975. Eü.M. sz. ut. terminológiai vitát döntött el az 1970-es évek közepén. Az utasítás 2.§ (2) bek. kimondta, hogy öregek napközi otthona elnevezést kell használni, mert ezt tartotta a legmegfelelőbb elnevezésnek. A jogalkotó megítélése szerint az „öreg" szó nem bántó, nem megbélyegző. A kb. 10 év múlva kiadott 10/1986. (IX.24.) Eü.M. sz. rend. pedig öregek napközi otthona elnevezés helyett idősek klubja meghatározást használt. Kimondta, hogy az idősek klubja nappali ellátást biztosító intézmény. A klubba tagként csak az öregségi nyugdíjkorhatáron felüli, a fogyatékos vagy az egészségi állapota miatt rászoruló személy vehető fel, aki saját ellátására csak részben képes. Az idősek klubjában a térítési díj a tagsági díjból és az élelmezési térítésből áll. A klubtagsági díj a korábbi rendelet szerint — az étkezéssel vagy annak mellőzése esetén önállóan fizetett — fenntartási költségtérítés helyébe lépett, összege nem változott. Majd az életkörülményeket javító intézkedésekről szóló 3289/1987. sz. Minisztertanácsi határozat 10 pontja előírta az idősek klubjaiban fizetendő 150 Ft-os havi tagsági díj eltörlését. A szolgáltatások azonban nem változtak. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.