Gaál Ibolya: A szegényügy- és felnőttvédelmi szociálpolitika története Szabolcs-Szatmár megyében 1867–1989. II. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 6. (Nyíregyháza, 1997)

lését, s gyógyászati segédeszközökkel való ellátását a törvényhatóságra kívánja bízni. Az ezzel felmerülő költségekre Szabolcs vármegyének 3 900 P évi ellátmányt állapított meg. Az alispán ezt az intézkedést kiszámíthatatlanul súlyos következmények kútfejének minősítette, mert az előző évben 70 000 P-re rúgtak az e címen felmerült költségek. Attól tartott, hogy a rendelet gyakorlati végrehajtása vagy a törvényhatóságokra hárít újabb terheket, vagy pedig azt fogja eredményezni, hogy a szegénybetegekkel szemben fegyelmi és anyagi felelőségük tudatában túl nagy szigort fognak alkalmazni a hatóságok. Ennek következtében az ingyen gyógyszerre való jogosultság igazolásánál kénytelenek lesznek sok szegény beteget elutasítani. A rendelő orvosok is hasonló okok miatt a hozzájuk forduló szegény beteget el fogják utasítani. Ez pedig sok szegény betegnek, főleg beteg gyermeknek az ingyen gyógyszer áldásától való megfosztását eredményezheti. Jogos volt az aggodalom, mert így is Szabolcsban az elhaltak 38,9%-a egy éven aluli, 12,7%-a pedig egy éven felüli, de hét éven aluli gyermek volt.

1339 A lakosság jelentős része, különösen pedig a falusi parasztság nagy többsége betegség esetén nem kereste fel az orvost csak a már nagyon súlyos esetekben, amikor legtöbbször már nem volt segítség. Ennek következménye az, hogy 100 egy éven alul elhalt gyermek közül nem részesült gyógykezelésben azok 10,2%-a. Az egy éven felül, de hét éven alul elhaltak közül 1,8% nem került orvosi gyógykezlés alá.

1340 A nagy gazdasági válság idején különösen megnövekedett a szegénységi bizonyítványt kérők száma és sok volt a kórházi ápolási díj behajtás is. A kórházi ápolási díjat csak a legritkább esetben vette át a népjóléti miniszter az Országos Betegápolási Alapra, hanem a vagyonnal rendelkezők esetében a kórházi ápolási díjat az ingatlanra kebeleztette be. Ennek következtében Szabolcs vármegyében napontként 10-15 ingatlanra történtek kórházi ápolási díj bekebelezések a kincstár javára. 41 Megjelent 1931 novemberében a 6000/1931. M.E.sz. rendelet, mely a nyilvános betegápolás, az állami gyermekvédelem és a szegényellátás költségeinek fedezéséről intézkedett. Ez még a II. világháború után is 1342 érvényben volt. ' Nagy számú lakosság vette igénybe a szegényjog alapján megszerezhető előnyöket. Szegénységi bizonyítványt vettek igénybe a segélyezés, perlés (főként nőtartás és gyermektartási perekben), gyógykezeltetés, kórházi ápolási stb. esetekben. Az általános gazdasági leromlás a lakosság amúgy is rossz anyagi helyzetét tovább nö\ ;lte A Hsebb ingatlanókkal rendelkezők termelési